Alapszabály

I. Bevezető rendelkezések

  1. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (a továbbiakban: a Társaság) a szlovákiai magyar írók, irodalomtudósok, művészettörténészek, műkritikusok, műfordítók, a szlovákiai magyar írásbeliség képviselőinek független szervezete.
  2. A Társaság alapvető feladata, hogy hozzájáruljon a kisebbségi magyar irodalom fejlődése kedvező feltételeinek megteremtéséhez. Érdekvédelmi szervezetként a szólás- és alkotói szabadság feltétlen híve, ilyen értelemben képviseli tagjai érdekeit és védelmezi azok jogait. Lehetővé teszi számukra, hogy a Társaságon belül is irodalmi csoportosulásokat, tagozatokat, regionális társulásokat hozzanak létre. A Társaságon belül a Társaság Alapszabályával (a továbbiakban: Alapszabály) összhangban különféle művészeti irányzatokat és nemzedéki programokat megjelenítő autonóm egységek (szövetségek, szervezetek, klubok stb.) létrehozása is lehetséges.
  3. A Társaság önálló jogalanyisággal rendelkezik, székhelye Dunaszerdahely (Galantská cesta 658/2F, Dunajská Streda.
  4. A Társaság az egyenlőség elve alapján kész együttműködni egyéb szlovákiai írószervezetekkel. Nem zárja ki, hogy olyan országos írószervezet tagszervezeteként működjön, amely a létező gazdasági eszközök és létesítmények bázisán egyesíti az autonóm írószervezeteket.
  5. A Társaság együttműködésre kész a magyarországi, valamint az egyéb külhoni írószervezetekkel és érdekvédelmi szervezetekkel, amelyekkel szükség esetén közös munkabizottságokat, illetve testületeket hoz létre.
  6. A Társaság idehaza és külföldön további kulturális intézményekkel együttműködve népszerűsíti tagjainak műveit, tevékenységét.
  7. A Társaság a pluralitás elve alapján publikációs és kiadói tevékenységet folytathat.

II. Tagság

  1. A Társaságnak tagja lehet a szlovákiai magyar írásbeliség minden egyes képviselője, állampolgárságra és nemzetiségre való tekintet nélkül minden egyes irodalmár, aki egyetért az Alapszabállyal és írásos tagfelvételi kérelmet nyújt be a Társaság Választmányához.
  2. A Társaság Választmánya a tagfelvételi kérelemről annak benyújtása után következő ülésén dönt, a jelenlevő tagjainak többségi szavazata alapján.
  3. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a Társaság Közgyűléséhez (a továbbiakban: Közgyűlés) fellebbezhet a jelentkező.
  4. A Társaságnak állampolgárságra és nemzetiségre való tekintet nélkül tiszteletbeli tagjai is lehetnek, akiknek tiszteletbeli tagságát a Közgyűlés hagyja jóvá a jelenlevők egyszerű többségével. A tiszteletbeli tag nem fizet tagdíjat, ám ugyanolyan jogai vannak — kivéve a szavazati, a választói és választhatói jogot –, mint a rendes tagnak.
  5. A társaságbeli tagságot tagkönyv igazolja.
  6. A Társaság tagja:
    — részt vehet a Társaság Közgyűlésén a Társaság vagy annak autonóm szervezetei által szervezett rendezvényeken;
    — igénybe veheti a Társaság létesítményeit és eszközeit;
    — választhat, és beválasztható a Társaság valamennyi szervébe;
    –megismerkedhet a Társaságot és annak tevékenységét érintő mindazon információval, amelyek kiszolgáltatása nem ütközik a mindenkori hatályos szlovák törvényekkel;
    — bírálhatja a fogyatékosságokat;
    — bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet a Társaság választott szerveivel és tisztségviselőivel szemben. A bizalmatlansági indítvány benyújtásához a tagság egyharmadának aláírásos beleegyezése szükségeltetik;
    — tagfelvételre javasolhat új tagokat;
    — megszüntetheti saját tagságát;
    — védelmezi a szólás- és alkotói szabadságot;
    — kötelezően elfogadja a Társaság Alapszabályát;
    — fizeti a tagdíjat.
  7. A tagság megszüntetéséről a Közgyűlés dönt a jelenlevők kétharmados többsége által. A tagság megszűnte nem zárja ki az újabb tagfelvételi kérelem benyújtását.

III. A Társaság Szervei

A Közgyűlés

  1. A Társaság legfelsőbb szerve a Közgyűlés, amely háromévente ülésezik.
  2. A Közgyűlést összehívja:
    — a Társaság elnöke a tagság egyharmadának írásbeli kérése alapján;
    — a Társaság elnöke;
    — a Társaság Választmánya.
  3. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagság fele plusz egy fő jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, egy hónapon belül össze kell hívni a Rendkívüli Közgyűlést, mégpedig az eredetileg meghirdetett napirenddel. A Rendkívüli Közgyűlést a Társaság Választmánya hívja össze. A Rendkívüli Közgyűlés viszont már a jelenlevő tagok egyszerű többségével hozhat határozatokat.
  4. A Társaság Tisztújító Közgyűlésére háromévente kerül sor.
  5. A Közgyűlés 7–9 tagú Választmányt választ három évre szóló megbízatási időtartammal.
  6. A Közgyűlés alapvetően nyílt szavazással hozza meg határozatait, kivéve a személyi jellegű szavazásokat, amelyek minden esetben titkosak, ha a Közgyűlés nem dönt másként.
  7. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
    a) a Társaság Alapszabályának jóváhagyása, illetve módosítása;
    b) a Társaság elnökének megválasztása hároméves időtartamra;
    c) a Társaság tevékenységének meghatározása, jóváhagyása.
  8. A Közgyűlés létrehozza:
    — az Ellenőrző bizottságot (háromtagú),
    — az Etikai Bizottságot (háromtagú).
  9. A bizottságok tagjainak megbízatása három évre szól; a bizottsági tagság tiszteletbeli.
  10. A Közgyűlés elbírálja az elutasított tagsági kérelmeket.
  11. A Közgyűlés megállapítja a tagdíj összegét.
  12. A Közgyűlés jóváhagyja a Társaság gazdálkodását.
  13. A Közgyűlés jóváhagyja az Ellenőrzőbizottság és az Etikai Bizottság beszámolóját.

A Választmány

A közgyűlések közötti időszakban a Társaság munkáját a Választmány szabályozza az Alapszabály és a Közgyűlés határozatainak szellemében.
Továbbá:
— a Választmány megalkotja saját tárgyalási rendjét;
— jóváhagyja az elnök által beterjesztett éves munka- és gazdasági tervet;
— jóváhagyja az elnök által beterjesztett előző évi tevékenységről és gazdálkodásról szóló beszámolót;
— az elnök javaslatára titkárt választ, akinek megbízatása három évre szól;
— összehívja a rendes és a rendkívüli Közgyűlést;
— elbírálja a tagfelvételi kérelmeket;
— a Választmány akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
— a választmány a mindenkori elnök javaslatára nevezi ki, vagy hívja vissza az SZMÍT által fenntartott irodalmi folyóirat főszerkesztőjét;

A Társaság elnöke

  1. Az Alapszabály és a Szlovákiai Magyar Írók Társasága céljaival összhangban képviseli a Társaságot a széles körű nyilvánosság előtt.
  2. Az elnök felelős a Közgyűlés és Választmány határozatainak végrehajtásáért.
  3. Felelős a Társaság gazdasági tevékenységéért, így hangozzon el részéről beszámoló a közgyűlésen az SZMÍT gazdálkodásáról
  4. Az elnöknek ügyvezetői szinten aláírási és rendelkezési joga van.
  5. Az elnök kéthavonta összehívja a Választmányt; ha a Választmány tagjainak több mint fele kéri, az igény benyújtásától számított két héten belül rendkívüli ülést köteles összehívni.
  6. Az elnök előterjeszti az éves munka- és gazdasági tervet.
  7. Az elnök munkájáért a Közgyűlésnek, illetve választmányi határozatok esetében a Választmánynak tartozik felelőséggel.
  8. Az elnök előterjeszti az előző évi tevékenységről és gazdálkodásról szóló beszámolót.
  9. Az elnök javaslatot tesz a Választmánynak a titkár személyére.
  10. A választmány a mindenkori elnök javaslatára nevezi ki vagy hívja vissza az SZMÍT által fenntartott irodalmi folyóirat főszerkesztőjét.
  11. Az elnök összehívja a rendes és a rendkívüli Közgyűlést.
  12. Az elnök javaslatára konkrét feladatok elvégzésére a választmány alelnököt választhat a saját köréből

A Társaság titkára

  1. Jegyzőkönyvet készít a Társaság Közgyűléséről és Választmányi üléseiről.
  2. Vezeti a Társaság pénztárát és ügyvitelét.
  3. Felügyeli a munka- és gazdálkodási terv végrehajtását.
  4. Munkájával az elnöknek tartozik felelőséggel.

Az Ellenőrzőbizottság

a) Saját soraiból elnököt választ. Az Alapszabály és a Közgyűlés határozatainak szellemében ellenőrzi az elnök és Választmány tevékenységét;
b) ellenőrzi a Társaság gazdálkodását;
c) megtárgyalja a tagok panaszait, és álláspontjáról tájékoztatja a Választmányt;
d) Az Ellenőrzőbizottság tagjai részt vehetnek a Választmány ülésein.

Az Etikai Bizottság

a) Saját soraiból elnököt választ, s tevékenységét az Alapszabály és az érvényes jogszabályok szellemében végzi;
b) megvizsgálja a Társaság tagjainak az etikai kérdéseket érintő panaszait és sérelmeit;
c) álláspontjáról tájékoztatja a Választmányt.

Alkotói közösségek és regionális csoportok tevékenysége

  1. A Társaság tagjai különféle szemléletű, esztétikai hitvallású, valamint nemzedéki közösségekbe tömörülhetnek.
  2. A Társaságon belüli autonóm csoportosulások tevékenységének meghatározói a Társaság Alapszabályával összhangban lévő saját működési szabályzatok.

IV. A Társaság gazdálkodása

  1. A Társaság anyagi forrását képezi:
    — a tagdíj (évi összegét a Közgyűlés határozza meg);
    — állami támogatások, sikeres pályázatokból származó bevételek, ajándékok, hagyatékok, szponzori adományok, gazdálkodásból származó bevétel és egyebek.
  2. Az írók és az irodalmi művek támogatása céljából a Társaság más szervezetekkel is együttműködhet, alkalmilag társulhat.

V. Záró rendelkezések

  1. Az Alapszabályt kétharmados többséggel a Közgyűlés hagyja jóvá, illetve módosítja.
  2. A Társaság Közgyűlés által jóváhagyott Alapszabálya az illetékes állami szervnél történt regisztrációt követően lép hatályba.
  3. A Társaságot a tagság kétharmados részvételével, kétharmados többséggel kizárólag a Közgyűlés oszlathatja fel. Ebben az esetben a Közgyűlés a Társaság vagyonáról is kétharmados többséggel dönt.
  4. Ezt az Alapszabályt a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának 2004. szeptember 25-én tartott Közgyűlése hagyta jóvá, és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma VVS/1-909/90-127-4 bejegyzésével lépett hatályba.

A Fiatal Írók Közös Alkotótere Alapszabálya

I. Bevezető rendelkezések

1.A Fiatal Írók Közös Alkotótere (a továbbiakban: a FÍrKA) a Szlovákiai Magyar Írók Társasága alapszabályzata szerint a szervezet független alszervezeteként jött létre.

2. A FÍrKA alapvető feladata, hogy hozzájáruljon a kisebbségi magyar irodalom fejlődése kedvező feltételeinek megteremtéséhez és a pályakezdők felkutatása és támogatása. Érdekvédelmi szervezetként a szólás- és alkotói szabadság feltétlen híve, ilyen értelemben képviseli tagjai érdekeit és védelmezi azok jogait.

3. A FÍrKA az egyenlőség elve alapján kész együttműködni egyéb szlovákiai kultúrális, művészeti és írószervezetekkel. Nem zárja ki, hogy olyan országos írószervezet tagszervezeteként működjön, amely a létező gazdasági eszközök és létesítmények bázisán egyesíti az autonóm írószervezeteket.

4. A FÍrKA az egyenlőség elve alapján kész együttműködni egyéb külföldi kultúrális, művészeti és írószervezetekkel. Nem zárja ki, hogy olyan országos írószervezet tagszervezeteként működjön, amely a létező gazdasági eszközök és létesítmények bázisán egyesíti az autonóm írószervezeteket.

5. A FÍrKA idehaza és külföldön további kulturális intézményekkel együttműködve népszerűsíti tagjainak műveit, tevékenységét.

6. A FírKA elhatárolódik a politikától.

II. Tagság

1. A FÍrKÁnak teljes jogú tagja lehet a magyar írásbeliség minden egyes képviselője, állampolgárságra és nemzetiségre való tekintet nélkül minden egyes pályakezdő, aki egyetért az Alapszabállyal és írásos tagfelvételi kérelmet nyújt be a FÍrKA Vezetőségéhez.

2. A FÍrKA Vezetősége a tagfelvételi kérelemről annak benyújtása után következő ülésén dönt, a jelenlevő tagjainak többségi szavazata alapján.

3. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a Fiatal Írók Közös Alkotóterének Közgyűléséhez (a továbbiakban: Közgyűlés) fellebbezhet a jelentkező.

4. A FÍrKÁnak állampolgárságra és nemzetiségre való tekintet nélkül megfigyelő tagjai is lehetnek, azáltal, hogy online jelentkeznek. A megfigyelő tagnak ugyanolyan jogai vannak — kivéve a szavazati, a választói és választhatói jogot –, mint a rendes tagnak.

5. A tagságot dokumentum igazolja.

6. A FÍrKA tagja:

— részt vehet a FÍrKA Közgyűlésén a Társaság vagy annak autonóm szervezetei által szervezett rendezvényeken;

— igénybe veheti a FÍrKA létesítményeit és eszközeit;

— választhat, és beválasztható a FÍrKA valamennyi szervébe;

–megismerkedhet a FÍrKÁt és annak tevékenységét érintő mindazon információval, amelyek kiszolgáltatása nem ütközik a mindenkori hatályos szlovák törvényekkel;

— bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet a FÍrKA választott szerveivel és tisztségviselőivel szemben. A bizalmatlansági indítvány benyújtásához a tagság egyharmadának aláírásos beleegyezése szükségeltetik;

— tagfelvételre javasolhat új tagokat;

— megszüntetheti saját tagságát;

— védelmezi a szólás-, vélemény- és alkotói szabadságot;

— kötelezően elfogadja a FÍrKA Alapszabályát;

7. A tagság megszüntetéséről a Közgyűlés dönt a jelenlevők kétharmados többsége által. A tagság megszűnte nem zárja ki az újabb tagfelvételi kérelem benyújtását.

8. A FírKA tagsága nem jelenti a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának tagságát is. 

III. A Társaság Szervei

A Közgyűlés

1. A FÍrKA legfelsőbb szerve a Közgyűlés, amely évente ülésezik.

2. A Közgyűlést összehívja:

— a FÍrKA választott képviselője a tagság egyharmadának írásbeli kérése alapján;

— a FÍrKA választott képviselője;

— a FÍrKA Vezetősége.

3. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagság fele plusz egy fő jelen van, továbbá a vezetőség legalább fele. Ha a közgyűlés nem határozatképes, egy hónapon belül össze kell hívni a Rendkívüli Közgyűlést, mégpedig az eredetileg meghirdetett napirenddel. A Rendkívüli Közgyűlést a FírKA Vezetősége hívja össze. A Rendkívüli Közgyűlés viszont már a jelenlevő tagok egyszerű többségével hozhat határozatokat.

4. A FÍrKA Tisztújító Közgyűlésére háromévente kerül sor.

5. A Közgyűlés 3-5 tagú Vezetőséget választ egy évre szóló megbízatási időtartammal.

6. A Közgyűlés alapvetően nyílt szavazással hozza meg határozatait, kivéve a személyi jellegű szavazásokat, amelyek minden esetben titkosak, ha a Közgyűlés nem dönt másként.

7. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a FÍrKA Alapszabályának jóváhagyása, illetve módosítása;

b) a FÍrKA tevékenységének meghatározása, jóváhagyása.

8. A bizottságok tagjainak megbízatása három évre szól; a bizottsági tagság tiszteletbeli.

9. A Közgyűlés elbírálja az elutasított tagsági kérelmeket.

A Vezetőség

1. A közgyűlések közötti időszakban a FÍrKA munkáját a Vezetőség szabályozza az Alapszabály és a Közgyűlés határozatainak szellemében.

2. Továbbá:

— a Vezetőség megalkotja saját tárgyalási rendjét;

– A Közgyűlés jóváhagyja a FÍrKA gazdálkodását.

— létrehozza munka- és gazdasági tervet;

— ellenőrzi és felülvizsgálja előző évi tevékenységről és gazdálkodásról szóló beszámolót;

— összehívja a rendes és a rendkívüli Közgyűlést;

— elbírálja a tagfelvételi kérelmeket;

— a Vezetőség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

– Felelős a FÍrKA gazdasági tevékenységéért, így hangozzon el részéről beszámoló a közgyűlésen az SZMÍT gazdálkodásáról

3. A Vezetőség összehívja a rendes és a rendkívüli Közgyűlést.

4. Konkrét feladatok elvégzésére a vezetőség projekt felelőst választhat tagjai közül.

Választott képviselő

1. A Választott képviselőt a Vezetőség választja saját soraiból. Mandátuma megegyezik a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának választmányáéval, kivéve ha a Közgyűlés bizalmatlansági szavazást követően leváltsa a Vezetőségből.

2. Az Alapszabály és a FÍrKA céljaival összhangban képviseli a FÍrKÁt a széles körű nyilvánosság és a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának választmánya előtt.

3. Az Választott képviselő felelős a Közgyűlés és Vezetőség határozatainak Szlovákiai Magyar Írók Társaságának választmánya elé terjeszteni

4. Az Választott képviselőnek ügyvezetői szinten aláírási joga van.

5. Az Választott képviselő kéthavonta összehívja a Vezetőséget; ha a Vezetőség tagjainak több mint fele kéri, az igény benyújtásától számított két héten belül rendkívüli ülést köteles összehívni.

6. Az Választott képviselő előterjeszti az éves munka- és gazdasági tervet a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának választmánya elé.

7. Az Választott képviselő munkájáért a Közgyűlésnek, illetve vezetőségi határozatok esetében a Vezetőségnek tartozik felelőséggel.

8. Az Választott képviselő előterjeszti az előző évi tevékenységről és gazdálkodásról szóló beszámolót.

IV. A FÍrKA gazdálkodása

1. A Társaság anyagi forrását képezi:

— állami támogatások, sikeres pályázatokból származó bevételek, ajándékok, hagyatékok, szponzori adományok, gazdálkodásból származó bevétel és egyebek.

2. Az írók és az irodalmi művek támogatása céljából a Társaság más szervezetekkel is együttműködhet, alkalmilag társulhat.

V. Záró rendelkezések

1. Az Alapszabályt kétharmados többséggel a Közgyűlés hagyja jóvá, illetve módosítja.

2. A Társaság Közgyűlés által jóváhagyott Alapszabálya az illetékes állami szervnél történt regisztrációt követően lép hatályba.

3. A Társaságot a tagság kétharmados részvételével, kétharmados többséggel kizárólag a Közgyűlés oszlathatja fel. Ebben az esetben a Közgyű-lés a Társaság vagyonáról is kétharmados többséggel dönt.

4. Ezt az Alapszabályt a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának 2004. szeptember 25-én tartott Közgyűlése hagyta jóvá, és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma VVS/1-909/90-127-4 bejegyzésével lépett hatályba.