A Szlovákiai Magyar Írók Társasága Arany Opus Díj címmel, idén 14. alkalommal írta ki a pályázatot szlovákiai magyar szerzők számára. A díj szabályzata értelmében a bírálóbizottság tagjai, Farkas Wellmann Éva költő, szerkesztő, Juhász Katalin költő, újságíró, Jancsó Péter prózaíró, főszerkesztő külön értékelték a líra és a próza kategóriát. A 25 pályázó közül 11 pályázott verssel, 14 prózával. A vers kategóriában a Nufi jelige alatt beküldött versciklus nyerte el az Arany Opus Díjat. A mű címe a Kapcsolatvariációk K.-ra, É.-re és P.-re, szerzője pedig Katona Nikolasz.
A próza kategóriájában a zsűritagok szavazatainak összevetése után a Bolond világ jeligével ellátott A bosszú című elbeszélés nyerte el az Arany Opus Díjat, melynek szerzője Fiala Ilona.
A díjak eredetileg ünnepélyes keretek között kerültek volna átadásra a XIV. Őszi Írófesztiválon, Füleken, A rendkívüli helyzet miatt azonban a díjátadás idén elmarad. Az érintettek ettől függetlenül a pénzujatom mellett átvehetik Fecsó Pál festőművész alkotásait, melyeket ő maga ajánlott fel az idei díjazottaknak.
Juhász Katalin szerint a „Szikár, dísztelen, koppanó mondatok sorakoznak egymás után a Kapcsolatvariációk K.-ra, É.-re és P.-re című versciklusban. A befejezetlenséget a szerző az alany és állítmány gyakori elhagyásával érzékelteti, ez a nyugtalanító hiányérzet egyre nyomasztóbb az olvasó számára. A nyelvi töredezettség értékvesztést sugall. A tárgyak átveszik a hatalmat az ember felett. Az embe keres valamit, amit nem képes szavakba önteni. A világba vetettség érzését itt-ott a nyelvi és képi monotonitás is erősíti. Az emberi kapcsolatok nem működhetnek ebben a világban, mert minden esetleges, nincs stabilitás, nincs alap, amire építhetünk.
A bosszú című elbeszélés narrátora saját magát okolja benne amiatt, hogy nem tett semmit saját nagyapja utolsó éveinek megszépítése érdekében. Az idős ember sorsát menye irányítja, aki alaposan bosszút áll az egykor őt ért sérelmekért. Alapvető jogaitól megfosztja, szinte kínozza apósát, aki iránt gyűlöletet érez. Az elbeszélés nyelvezete célra törő, a szerző szinte érzelemmentesen, a tényekre szorítkozva meséli el a történetet, ettől az összhatás még erősebb, a kegyetlenkedés még hangsúlyosabb.“
Jancsó Péter véleménye az, hogy a „Líra kategóriába tizenegy pályamű közül a nufi jeligével beküldött pályamű került ki egyöntetűen győztesen. A tizenhat tételre bontott vers – a címnek megfelelően – egy párválasztási történetként is olvasható, ám az egyes részek önállóan is megállják a helyüket, összeolvasva nyernek csupán egy kerek történetet. A szabadvers sokszor a költői felkészületlenséget igyekszik álcázni, ám a Kapcsolatvariációk K.-ra, É.-re és P.-re esetében ez a megállapítás nem állja meg a helyét, hiszen tudatosan szerkesztett, összetett érzelmi állapotokat megjelenítő alkotással van dolgunk, mely túl lép a szeretlek-nem szeretlek tengely sablonjain, és a szerelmi költészetet egy új horizontra emelve – a hétköznapok apró mozzanatain, különös emlékfoszlányain keresztül ábrázolja. A költemény – és a költő – igyekszik eltávolodni minden hagyománytól és szabálytól, sajátos, izgalmas szóképekkel üde színfoltja volt a 2020-as mezőnynek, tipikusan egy olyan mű, amelyhez sem hozzáadni, sem elvenni belőle nem szabad egy szót sem.
A próza kategóriába ezúttal tizennégy pályamű érkezett, és a zsűri a bolond világ jeligével beküldött A bosszú című írást találta a legjobbnak. Az írás remek példája az idősíkok okos váltásából kibontakozó történetnek és – nyugodtan kijelenthetjük – családi tragédiának. A fikció és a valóság keveredése, a valóság relativitása (relativizálása), s egyszersmind az emlékezés működésének ábrázolása megmutatja az emberi gyarlóság valódi arcát, mechanimusát. A szöveg az első mondattól az utolsóig fenntartja a figyelmet, végig roppant feszes, jól adagolja az információkat, és végül képes csavarni egyet a történeten. Az írás erőssége, hogy a történetet úgy tudja lekerekíteni, hogy az olvasás közben feltett kérdéseinket tovább visszük magunkkal, és visszhangként kísérnek.“
Farkas Wellmann Éva megjegyzése az Arany Opus pályázatra beküldött művek értékelése mellé: „Jó néhány izgalmas, friss szöveget olvashattunk az Arany Opus pályázatra beküldött művek között. A zsűri-tagtársakkal abban állapodtunk meg, hogy mindkét kategóriában olyan díjazottat választunk, akinek a szövege mindhármunknál kiemelkedő értékelést kapott.
Számomra a versek közül az Erdőszél, Nufi és PszichOrpheusz jeligékkel ellátottak jelentettek maradandó élményt, de a többiek között is sok jó ötlet, sor, izgalmas megoldás mutatkozott.
(Nufi) A díjazott szöveg egy tizenhat részből álló, hosszú vers – mindegyik rész akár külön versként is értelmezhető. Mégis érezhetően egy jól megkonstruált építmény. Szabad asszociációi, a nyelvvel való rugalmas, játékos bánásmód teszi különösen szimpatikussá. A címben szereplő „kapcsolatvariációk” szinte végtelen párbeszédre, további képzettársítások bevonására invitálják az olvasót. Elidőzésre késztetnek.
A prózák között talán még több kedvencem volt: a Bolond világ (A bosszú), a Hans Castorp (Madáremberek), az Et in Arcadia ego (A csapda), valamint A tavalyi hó (Vérszint).
(Bolond világ) Ez a szöveg nagyon tud mesélni, mi több, világot teremteni. Rendkívül érzékeny, gonddal kimunkált történet, több csavarral. Részletezhetném, hogy milyen szociológiai, történeti, pszichológiai értékekkel bír, de nem ez a lényeg – irodalmi alkotásként működik: hat, lélegzik, néha elállítja a lélegzetet.“
A zsűri tagjai elismerő oklevélben részesíti a vers kategóriában Lelovics Dávidot ( jelige: Erdőszél), Csillag Balázst (jelige: PszichOrpheusz), Kovács Balázst (jelige: Szóköz). A próza kategóriában pedig Hogya Györgyöt (jelige: Et in Arcadia ego), Rácz Boglárkát (jelige: Hans Castorp), Tóth N. Katalint ( jelige: A tavalyi hó), Száraz Pált (jelige: Losonc).
A pályaművek a http://szmit.hu/arany-opus-palyazat/ linken olvashatóak egy kivétellel.
A Pozsonyban élő Fiala Ilona újságíró neve nem ismeretlen az irodalomkedvelők előtt, hisz korábban hat hangjátékát és öt mesejátékát mutatta be a szlovák rádió. Első regénye – mely védnöki díjat kapott a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Pegazus Alkotópályázatán – zömmel önéletrajzi ihletésű, a szerző mindennapjainak, a kisebbségi létnek őszinte tükre. Néhány év alatt négy könyvet jelentetett meg, amelyek letisztult stílusról, gazdag érzelemvilágról és mély tudásról tanúskodnak.
A pedagógus végzettségű Katona Nikolas rendszeres résztvevője a Szlovákiai Magyar Írók Társasága szervezésében megvalósuló műhelymunkáknak. Tehetségére a Pegazus Alkotópályázat zsúritagjai is felfigyeltek, s idén különdíjban részesítették. Gyakori szerzője az Opus irodalmi folyóiratnak, az Előretolt Helyőrség irodalmi mellékletnek. Az első verseskötete szerkesztés alatt áll. Jelenleg Balonyon él.
A díjazottaknak szívből gratulálunk!