Kategória: Megemlékezés

Október 25-én, életének 86. évében elhunyt F. Kováts Piroska szerkesztő, műfordító. F. Kováts Piroska 1938. augusztus 28-án született Budapesten. 1974-től nyugdíjazásáig, vagyis 1992-ig a Madách Könyvkiadóban dolgozott szerkesztőként, majd vezető szerkesztőként. A kiadóban kezdődött műfordítói pályája is. F. Kováts Piroska fordításában olvasható magyarul többek között Dominik Tatarka Reverendás köztársaság, című munkája,Václav Kaplický Boszorkányégetés, Dušan Šimko Esterházy lakája című regénye, Gabriel Viktor 1848–1849 legendája a szlovák történetírásban című műve, vagy a Levélbe öltözik a fa címmel megjelent, középkori cseh szerelmes verseket tartalmazó antológia.Dušan Šimko Esterházy lakája című regénye és Kassai maraton című novelláskötete. A születésnapja alkalmából az Előretolt Helyőrség irodalmi mellékletben megjelent interjúban így nyilatkozott azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy: Egykori munkatársa, Tőzsér Árpád egy korábbi születésnapi köszöntőjében úgy emlékezett, fiatalkorában egyik megkülönböztető jegye volt félelmetes memóriája.: "Tőzsér Árpád évfolyamtársam volt…

Október 11-én vettek végső búcsút a szótárkészítő, szótárszerkesztő, műfordító és szakíró Chrenka (Gottgeisel) Edittől a pozsony-lamacsi krematóriumban. Chrenka Edit Érsekújvárott született 1936. május 9-én. A gimnáziumban érettségizett 1954-ben, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett 1959-ben. Tanulmányai után nyugdíjba vonulásáig (1993) a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó szerkesztője volt. Pozsony magyar és szlovák közönsége szótárszerkesztő-ként és műfordítóként ismerhette megy. Több szlovák–magyar szótár készítője, számos díj és elismerés tulajdonosa, Érsekújvár díszpolgára. Chrenka Edit 2014-ben kapta meg a Turczel Lajos-díjat a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) Tudományos és Ismereätterjesztő Irodalmi Szekciójától. A díjazott azon a tudományos konferencián vehette át az elismerést, amelynek központi témája a szótárírás volt. Nyugodjék békében! Chrenka Editnek Görözdi Judit gratulál a Turczel-díj átadásakor...

Október 13-án reggel Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatójának és Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármesterének megnyitó beszéde után megkezdődött a "Harminc évvel öregebbek" című, XXI. Nemzetközi Vámbéry Konferencia Dunaszerdahelyen, a Thermalpark Hotel konferencia termében. Hodossy Gyula és Hájos Zoltán A konferenciát Dunaszerdahely egyik legnagyobb személyisége, Vámbéry Ármin egykori Kelet-kutató, turkológus professzor emlékére a Vámbéry Polgári Társulás szervezi évről évre. Az első ülésszak után, délután két órakor megkoszorúzták Vámbéry Ármin szobrát a  nemzetközi konferencián résztvevő elismert, gazdag szaktudással rendelkező személyiségekis. A megemlékezés köszorúját elhelyezte  Karaffa Attila, Dunaszerdahely alpolgármestere,  a  Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke Dobrovits Mihály és  Madaras László régészprofesszor, Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatója és Keller László orientalista, turkológus, Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum igazgatója és Csicsay Bernadett, a Vámbéry Gimnázium igazgatóhelyettese. Keller László és Hodossy Gyula A szobornál…

A Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület képző- és iparművészeti pályázatot hirdetett meg Grendel Lajos Kossuth-díjas író, publicista, az MMA rendes tagja, a szlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője születésének 75. évfordulójára emlékezve. Hodossy Gyula A kiállítást Hodossy Gyula József Attila-díjas költő, az SZMÍT elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte és megköszönte a zsűri munkáját, valamint Miglinczi Éva művészettörténésznek, a projekt művészeti menedzserének és Tóth Lászlónak a kezdeményezést. A tárlat megnyitása előtt Tóth László is köszöntötte a jelenlévőket, és kitért pár fontos adatra a pályázattal kapcsolatban: "A pályázó művészektől elsősorban a Grendel Lajos regényeiben megjelenő  nemzedéki, nemzetiségi sors- és létproblémákat feldolgozó, a korra jellemző, Közép-Európát átszövő abszurditásokat bemutató témájú alkotásokat, valamint Grendel portrékat vártak. A pályázati felhívásra határon túli magyar – felvidéki, vajdasági, erdélyi –, valamint romániai és a diaszpórában élő cseh alkotók…

Október 6-án Hodossy Gyula József Attila-díjas költő, az SZMÍT elnökének társaságában a dunaszerdahelyi Vámbéry Gimnáziumba és a Közös Igazgatású Szakközépiskolába (Szabó Gyula 21) látogatott Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas költő. A rendhagyó irodalomóra témája az idén 200. évfordulóját ünneplő Himnusz volt. 0 S hogy miként zajlik egy-egy ilyen rendhagyó irodalomóra? "Elmesélem nekik, hogy szülővárosom, Beregszász postájának falára azért emeltek emléktáblát Kölcseynek, mert a napi levelezését és a legenda szerint a Himnusz kéziratát is ott, azon a helyen adta fel. Ebbe belegondolni is hihetetlen, egy valódi szentség, s nekik is tetszeni szokott." Lúrincz P. Gabriella arról is beszélgetett a diákokkal, hogyan kötődnek a Himnuszhoz, milyen érzelmi, műveltségbeli kapcsolódásokat tudnak hozzá fűzni.

Idén 75 éve született és 5 éve hunyt el Grendel Lajos Kossuth-díjas író. Az MMA Művészetelméleti tagozata emlékkonferenciát szervezett Budapesten, a Vigadóban, szeptember 20-án. Három blokkban kézel&tettôk meg Grendel életművét0: Ki volt Grendel Lajos?, Grendel, az író, A gondolkodó Grendel.A konferencián beszédett mondott Temesi Ferenc, Tóth László, Karol Wlachovsky, Gróh Gáspár, Kolozsi Orsolya, Balla Kálmán, Pécsi Györgyi, Elek Tibor, Filep Tamás Gusztáv, Mórocz Gábor és Falusi Márton. Gróh Gáspár "Grendel társadalomábrázolásában egyaránt ott volt a régebbi múlt, aztán a pártállami rendszer, majd az újkapitalista világhoz való ironikus viszony: Mikszáth szemléletét idéző, keserű mosolygás" Tóth László "Grendel Lajos hagyatékában, öt évvel ezelőtti halála után alig maradt közöletlen írás, vázlat, kéziratváltozat, s mg a halála évében írt új novellaciklus tervét sejtető legutolső három elbeszélését is jutott ideje megjelentetni." Temesi Ferenc "Az élethez…

2023. augusztus 4-én elhunyt Ardamica Ferenc író, műfordító, újságíró. Ardamica Ferenc Losoncon született 1941. november 30-án, különböző munkakörökben dolgozott, a hatvanas évek második felétől publikálta novelláit és publicisztikai írásait a szlovákiai magyar lapokban, Magyarországon a Palócföld folyóirat karolta fel. 1970-ben még kiadták első kötetét, ám a normalizáció időszaka alatt hallgatásra ítélte a rezsim. A rendszerváltás után számos novelláskötete, három fordításkötete, regénye, drámai művei, paródiái jelentek meg. Rádiójátékai a szlovák közszolgálati rádió Magyar adásában (ma Pátria) voltak hallhatók. Ardamica szülővárosában tevékenyen részt vett a rendszerváltás eseményeiben, nem sokkal utána önállósította a helyi lapot, majd pedig alapító főszerkesztőként jegyezte a Nógrádi Szót, később szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Három választási időszakban volt önkormányzati képviselő. Tagja volt a budapesti Magyar Írószövetségnek, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, a Szlovákiai Műfordítók Társaságának, a Szlovák Újságírók Szindikátusának. A…

Július 28-án, a főrévi PIETA ravatalozóban az SZMÍT nevében Hodossy Gyula, a Társaság elnöke is lerótta kegyeletét Cselényi László koporsója előtt. Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő is emlékezett, akit közel hetven éves barátság kötött össze Cselényi Lászlóval: "Hetven évig éltünk szoros barátságban, amely barátság sokszor indulatos eszmecseréket, vitákat is jelentett. Cselényi Laci az a liberális szabadgondolkodó volt, akivel lehetett úgy barátkozni, hogy sokszor és sok mindenben nem értettünk egyet: benne, ahogy az egy avantgárd költőhöz illik, örök nyugtalanság, elégedetlenség lobogott. Aki vele beszélgetett, sohasem tudhatta, hogy mikor törnek ki belőle lávaként az elemi erejű indulatok. Igen, ő volt a „gömörpanyiti Popocatepetl” (Gömörpanyit volt a szülőfaluja), ahogy ugyancsak a már idézett Esterházy Péter megjegyezte róla. Az idő s a betegség, sajnos, ezt a vulkán-embert is megtörte: a halála előtt mintegy másfél évtizeden…

2023. július 23-án, 85 éves korában elhunyt Cselényi László József Attila-díjas író, költő, műfordító. Búcsúztatójára a PIETA ravatalozójában kerül sor (Čučoriedkova 12, Pozsony-Főrév) pénteken, 2023. július 28-án 15:00 órakor. Cselényi László 1956-1960 között a Komenský Egyetem magyar–szlovák szakán tanult Pozsonyban. 1960-1962 között a pozsonyi Hét szerkesztője volt. 1962-1965 között az Új Ifjúság szerkesztőjeként dolgozott. 1965-1966 valamint 1968-1970 között Párizsban az Institut des Professeurs de francaises á l'Étranger tanfolyamán vett részt. 1967-1978 között a pozsonyi Madách Könyvkiadó munkatársa volt. 1978-tól írásaiból él Pozsonyban. 1991-1998 között a nyitrai Konstantin Egyetem hungarisztikai tanszékén oktató. A szlovákiai magyar irodalom merészen kísérletező egyénisége. Korai lírája Juhász Ferenc dinamizmusára és képhalmozására emlékeztet, később analitikus riportverseket írt, majd párizsi élményei ösztönzésére neoavantgárd Gömört és Párizst egybefogó, szabad asszociációs makroverskulturákat alkotott.  Esterházy Péter által a legmakacsabb avantgárdistaként aposztrofált…