Kategória: Megemlékezés

(Fotók: Dunajszky Éva) A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának Grendel olvasóterme adott otthont a Múzeumi Szalon és a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás szervezésében megvalósuló beszélgetésnek Három irodalom klasszikusa címmel. Tóth László akadémikus, József Attila-díjas író, költő Karol Wlachovský műfordítóval, irodalomtudóssal beszélgetett, aki sokat tett a magyar–szlovák kulturális örökség föltárásáért. Beszélgetésük fő témája Grendel Lajos volt.Wlachovský elsősorban a modern magyar próza klasszikusait választotta ki fordításra, mint például Kosztolányi Dezső, Ottlik Géza, Örkény István, Ottlik Géza, Mészöly Miklós műveit. Határon túli magyar szerzőket is , mint például Szilágyi István, Bálint Tibor is eljuttatta a szlovák olvasókhoz, két felföldi magyar klasszikust is. Az egyik Mikszáth Kálmán, a másik pedig Grendel Lajos.Tóth László a beszélgetés közben kiemelte, hogy „A műfordításnak pedig sohasem csak az a feladata, hogy más kultúrákat megismertessünk a saját nyelvünkön, hanem…

Május 17-én, szerdán, az MMA Irodalmi Tagozatának Tavaszi Irodalmi Gála című ünnepi műsorában a budapesti Vigadó dísztermében a szervezet idei jubilánsai közt a 75 éve született és 2018-ban elhunyt Kossuth-díjas írónkról, Grendel Lajosról is megemlékeztek, mely alkalomból Újhelyi Kinga Jászai Mari-díjas színművész a Bukott angyalokból adott elő részletet.

Hosszú betegség után 84 éves korában, 2023. április 28-án elhunyt Polák Imre lapszerkesztő, műfordító, irodalmunk láthatatlan, szorgalmas munkása. Budapesten született 1939. május 9-én. Középfokú tanulmányait a galántai gimnáziumban végezte el, majd 1953- 1956 között a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karának a hallgatója volt, majd 1966–1969 között a budapesti MÚOSZ Újságíró Iskolát is elvégezte. 1960-tól 1969-ig Szabad Földmüves irodalmi rovatának vezetője, 1969–1977-ig az Új Szó külpolitikai rovatának vezetője, riportere volt. 1977–1981 között a Szövetkezeti Újság, a magyar nyelvű melléklet vezető szerkesztőjeként, 1981-től a Népegészség, majd 1991-től az Egészség külső szerkesztőjeként dolgozott. Szlovák és cseh nyelvből fordított elbeszéléseket, regényeket. Feljegyzések szerint a Polák családban vetődött fel a gondolat, hogy Szenc nagy, de igencsak elfelejtett szülöttjének, Szenczi Molnár Albertnak az emlékét valamilyen módon fel kéne eleveníteni, akit az akkori megítélés szerint – enyhén szólva – problematikus…

2023. május 14-én, életének 79. évében elhunyt Polák Margit könyvtáros, Polák Imre szerkesztő, műfordító testvére, aki 1964 óta a szenci városi művelődési központ lelke, Szenc magyar közművelődésének egyik meghatározó alakja volt. Ott állt a Szenczi Molnár Albert Napok bölcsőjénél. Fáradhatatlanul dolgozott az irodalomnépszerűsítés, a képzőművészeti tárlatok szervezésében. Részt vett az irodalmi színpadi mozgalomban és tagja volt a szenci Napsugár Vegyeskarnak is. Hosszú ideig aktív tagja volt a Csemadok járási bizottságának, majd a járási elnökségnek. Számtalan ötlet kidolgozásában és megvalósításában vett részt. Ide sorolhatjuk az olvasótábort, az anyanyelv hetét, a Kincskereső mozgalmat. Szervezőként segítője volt a járási és országos rendezvényeknek (művelődési táborok, olvasótábor, Szenczi Molnár Albert Napok).Munkáját Samuel Zoch-díjjal, a Csemadok Közművelődési Díjával, valamint a Katedra-díjjal is elismerték.Temetése május 17-én, 11.00 órakor lesz a szenci ravatalozóban.

Pomogáts Béla Széchenyi-díjas író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke, életének 89. esztendejében elhunyt. 1934. október 22-én született, Budapesten. Szerepet vállalt az 1956-os forradalomban, amiért internálótáborba került. Ezt követően néhány évig középiskolában tanított. 1965-től a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 2002–2007 között pedig az Illyés Közalapítvány elnöke volt. 1991-ben József Attila-díjat és 1956-os Emlékérmet, 1996-ban Kisebbségekért Díjat és Nagy Imre-emlékplakettet kapott. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, 2003-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. Több mint negyven önálló könyve jelent meg.

Ezzel a címmel kerül megrendezésre, a Liszt Intézet, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Vámbéry Polgári Társulás szervezésében 2023. május 3-án, 17 órai kezdettel a Grendel Lajos Emlékest.

A SZMÍT és Garamkövesd Önkormányzata 2023. 4. 14-én rendezi meg a Gyurcsó-emléknapot. A rendezvény programja: 14:00 Gyurcsó István síremlékének megkoszorúzása 15:00 Ünnepi megemlékezés a költő mellszobránál, a SZMÍT nevében beszédet mond Csáky Pál 15:30 Koszorúzás dr. Hubik István emléktáblájánál Közreműködnek a helyi óvodások, a Fehér Akár Énekkar és Moravčík László, valamint a párkányi Ady Endre Alapiskola versmondói

1943. április 11-én, a költészet napján született Bárczi István költő, Gömörpanyiton. Miután tanári képesítést szerzett, egy ideig pedagógusként dolgozott, majd belekóstolt az újságírásba, ám hamarosan visszatért a pedagógus pályához. Verseivel 1962-től volt jelen a csehszlovákiai magyar irodalmi életben, és a legerőteljesebb tehetségek közt tartották őt számon. Egyetlen kötete, az 1968-ban napvilágot látott Tükör előtt című, melyben emlékezetes verseivek jelentkezett. Az 1970-es évek elejétől több verset nem publikált.