Kategória: Megemlékezés

Fotó: Magyar Művészeti Akadémia „A vers ereje megtart és akkor is élni fog ha én már régen nem leszek itt…” Gál Sándor: Eleitől fogva Búcs Község Önkormányzata és a Búcsért – Szülőföldünkért Alap 2022. május 28-án szervezte meg a Gál Sándor emléknapot. A rendezvényen a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának képviseletében részt vett Hodossy Gyula, Tóth László és Balázs F. Attila, akik néhány szóban megemlékeztek az épp egy éve elhunyt íróról. „Tőzsér Árpád egy helyt nem véletlenül nevezte Gált, hetvenedik születésnapján, az „enciklopedikus tárgyismeretre” épülő „időszakma” művelőjének, mely ismeretek birtokában „a pusztuló hagyományos falu és természet képeit” tágította „egyfajta katasztrofikus világvízióvá”. Melybe rendre szűkebb környezete, a szlovákiai (felvidéki) magyarság életét-küzdelmét, sodródását, fogyatkozását-veszését és heroikus megkapaszkodási kísérleteit is beépítette, ahogy a történelem forgószelében próbált meg-, s lehetőség szerint helyben maradni. Eben az…

Ozsvald Árpád-emlékműsor Pozsonypüspökin A fotón (balról): Mészáros Dávid Szilárd, Jégh Izabella, Mészáros Alajos, Csanaky Eleonóra, Kovács Gáspár és Pék Judit. Szép számú közönség előtt emlékezett meg 2022. január 15-én a Csemadok pozsonypüspöki alapszervezete Ozsvald Árpád költő, író, szerkesztő, a szlovákiai magyar irodalom jelentős alakja – s a település egykori lakója – meg nem élt 90. születésnapjáról. Az ez alkalomból bemutatott példás és a költő életét, munkásságát méltó módon bemutató emlékműsorukat Csanaky Nóra szervezte és rendezte Ozsvald Árpád – a múltba révedő lírikus címmel (melyben a rendezőn kívül közreműködtek Jégh Izabella, Kovács Gáspár, Mészáros Alajos, Mészáros Dávid Szilárd és Pék Judit, a költő szülőfalujáról, Nemesorosziról készített kísérőfilm Haraszti Gyula munkája). A megjelenteket a műsor elején Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke köszöntötte, vendégként jelen volt Bárdos Gyula, a Csemadok OV elnöke, Pék…

A Magyar Írószövetség szomorúan tudatja, hogy Bertha Bulcsuné Nagy Franciska író (1943–2022) 2022. április 11-én elhunyt. Nagy Franciska a pécsi Művészeti Gimnáziumban folytatta tanulmányait, melyekkel párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola zongora tanszakát is elvégezte. Érettségi után az Esti Pécsi Naplóhoz került újságíró gyakornoknak, majd a Magyar Újságírók Szövetségének kétéves iskoláját követően évekig vidéki napilapok kulturális rovatának munkatársa. Meséi megjelentek a Nők Lapja, a Kisdobos, a Népszava, a Népszabadság, a Szabad Föld és a Dörmögő Dömötör hasábjain, glosszáit, művészekkel készült interjúit a Más Kép magazin, a Magyar Nemzet és a Lyukasóra közölte. 1998–2012 között szerkesztette a Magyar Művészeti Akadémia kiadványait (Akadémiai beszélgetések 1–5 kötetét, Az első tíz év című kiadványt, és az MMA 2002–2007-es emlékkönyvét), valamint az MMA online portálját. 2012 óta a Magyar Iparművészet című folyóirat munkatársa volt. Az…

A gyászoló család és a Magyar Írószövetség szomorúan tudatja, hogy Máriás József (1940–2022) újságíró, szerkesztő, irodalomtörténész 2022. április 5-én, 82 éves korában elhunyt. Máriás József középiskolai tanulmányait Nagybányán végzete, majd a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakon szerzett tanári diplomát 1962-ben. Pályáját Szamosdarán kezdte az általános iskolában, 1964-től a Bányavidéki Fáklya, 1968-tól a Szatmári Hírlap szerkesztőségében dolgozott, ahol főszerkesztő, helyettes főszerkesztő, majd a kulturális rovat vezetője volt. Irodalompublicisztikai írásait az Előre, Falvak Dolgozó Népe, Művelődés, Utunk közölte. Az 1989-es politikai fordulat után a Szatmári Friss Újság, valamint a kolozsvári Vasárnap és Keresztény Szó munkatársa lett. Érdeklődésének tárgykörében szerepelt Németh László irodalomtörténeti értékelése. Hamvasztás utáni búcsúztatására egy későbbi időpontban kerül sor. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

A Magyar Írószövetség szomorúan tudatja, hogy Szkárosi Endre (1952–2022) költő, író, kritikus, műfordító, intermediális művész 2022. március 22-én, Budapesten elhunyt. fotó: Slam Poetry Magyarország Szkárosi Endre 1952. május 28-án született Budapesten. Az ELTE BTK magyar–olasz szakán végzett 1977-ben. 1978–1983 között a Mozgó Világ szerkesztője volt, 1983–1988 folyamán a Lapkiadó munkatársa. 1984–1996 között a JATE oktatója. 1986-ban létrehozta az Új Hölgyfutár lap- és revüvállalkozást. 1994-től az ELTE Olasz Nyelv és Irodalom Tanszékén docens, 2012-től egyetemi tanár. Az 1970-es évek derekától közölt folyóiratokban verseket, kritikai és művészeti írásokat, valamint hangköltészettel és totális koncertszínházzal foglalkozott. 1987-től videoköltészeti munkákat is készített, tucatnyi egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. Olasz és portugál nyelvből készített műfordításokat. 2018–2021 folyamán a Szépírók Társasága elnöke volt. Önálló kötetei: Ismeretlen monológok (1981); K! K! K! (1986); Szellőző művek (1990); Mi az,…

A Magyar Írószövetség szomorúan tudatja, hogy Kaposy Miklós (1933–2022) író, humorista, rádiós szerkesztő 2022. március 3-án, Budapesten elhunyt. Kaposy MiklósForrás: wikimedia.org Kaposy Miklós 1933. június 4-én született Budapesten. 1953–1956 között segédszínész volt a Nemzeti Színházban. Első humoreszkjei 1959-ben jelentek meg a Ludas Matyiban, azt követően rendszeresen publikált az ÉS, a Figyelő, a Magyar Hírlap, a Hevesi Szemle, a Rakéta Regényújság, az Új Ludas és a Nők Lapja hasábjain. 1961-től a Magyar Rádió külső, 1963–2007 között belső munkatársa volt. 1969-ben társalapítóként létrehozta a Rádió Kabarészínházát, majd önállóan megalapította a Magyar Rádió Karinthy Színpadát. Negyven év alatt közel ötszáz kabaréműsort szerkesztett, továbbá huszonöt rádiószilvesztert és négy televíziós szilveszteri műsort. 1996-tól a Révai Lexikon szakszerkesztője volt. Önálló kötetei: Írószemmel (1982); Umbulda (1984); Megkérdeztem a minisztert (1984); Kellett ez nekünk? (1995); Van elvámolnivalója? (1998);…

Ozsvald Árpád 1932. január 28-án született Nemesorosziban (Lévai járás). Iskoláit szülőfalujában és a Somogy megyei Csurgón végezte. Költői pályáját az 1950-es évek elején kezdte. 1957-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. Nyírágón és Kétfegyverneken is tanított, Pályája kezdetén kiadói szerkesztőként tevékenykedik, majd 1956-tól 1995-ig a Fáklya utódlapjának, a Hétnek volt a munkatársa. 2003. június 15-én halt meg Pozsonyban, 72 évesen. Ozsvald Árpádforrás: csemadok.sk Korai verseinek élményanyagát a gyermekkor, a szülőföld emberei és tájai, a háborús élmények nyújtják. Verseire jellemző a csendes tűnődés, a halk megrendültség a világ dolgai fölött. Lírájával erősen kötődik nemzetiségi létéhez, de elmereng az emberiség legfőbb gondjain is. Verseit a finom hangulatok, a közvetlenség, a tiszta képek és elégikus hangulat jellemzik. Az 1970-es évektől a korábbi kiegyensúlyozottságot vibráló nyugtalanság váltja fel, félelmet és lemondást sugalló verseket ír. A tűnődés és emlékezés mellett a mítoszvilágra és a történelemre tárja kapuját. Egyik legsikeresebb…

A Magyar Írószövetség szomorúan tudatja, hogy Kabdebó Lóránt (1936–2022) irodalomtörténész, egyetemi tanár 2022. január 24-én elhunyt. Kabdebó Lórántforrás: pim.hu Kabdebó Lóránt 1936-ban született Budapesten. Tanulmányait az ELTE BTK magyar–történelem szakán folytatta, ezt követően, 1958 és 1970 között Miskolcon dolgozott mint középiskolai tanár. 1962 és 1984 között a Napjaink folyóirat rovatvezetője, illetve főszerkesztő-helyettese, közben 1962-ben megszerezte az egyetemi doktori fokozatot, 1969-ben pedig az irodalomtudomány kandidátusa lett. 1970-től a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa, ahol 1972-től 1989-ig osztályvezetőként dolgozott, majd 1989–1991-ben tudományos tanácsadó lett. 1990-ben szerezte meg az irodalomtudomány doktora (DSc) címet. 1989 és 1993 között a JPTE Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezetője volt, 1991-től egyetemi tanár, ezt követően, 1993 és 1997 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetét igazgatta, majd az egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja lett. 1990-től 1991-ig a Magyar Irodalomtudományi Társaság főtitkára volt. 1993…