Pál-Lukács Zsófia: „Ez nem a magadra maradtál, vagy a minden mindegy”
"Egy verssort kérek karácsonyra,csakis olyat, amely vadul perela rosszal,lágyan szeret, körbeölel,amely lát, fenyőfaágon himbál,olyat, ami megnyugvást hoz,és a tágra nyitott vaskapunbarátként beköszön." (Egy verssort kérek) Nemcsak az ünnepek közeledtével lehet jó okunk rá, hogy elolvassuk Hodossy Gyula fenti idézett versét, valamint a Minden addig című kötet többi szövegét, de az év végi számvetés időszakában inspiratív lehet a szubjektív és közösségi kitekintés is, melyet a kötet vállaltan céljául tűz ki. Több oka van annak, hogy az Egy verssort kérek című művet emeltem ki a kötetben szereplő szövegek közül. Sok mindennek foglalata ez a vers. Meglátásai, kívánalmai éppen addig érvényesek, ameddig azok kell hogy legyenek vagy kellene hogy legyenek. Ez a feltételes mód sokféle érzelmet indíthat útnak a befogadóban, egyéni szempontból egyfajta út a teljesség felé, amit az év vége, egy születésnap vagy éppen egy kerek…
