Hetvenöt éve született Grendel Lajos

Hetvenöt éve, 1948. április 6-án született Grendel Lajos, a (cseh)szlovákiai magyar irodalom Kossuth-díjas, a múlt század utolsó két évtizedétől 2018-ban bekövetkezett haláláig a magyar széppróza egyik legnagyobb hatású, meghatározó alkotója.

Grendel Lajos, Somogyi Tibor felvétele

Noha első megjelent könyve novelláskötet volt 1979-ben, a Hűtlenek, az átütő sikert a kritika által szabálytalan trilógiaként emlegetett első regényeivel (Éleslövészet, 1981; Galeri, 1982; Áttételek, 1985) érte el, melyekkel egy csapásra felzárkózott kora magyar prózájának az élvonalához. S amelyeket azután újabb regények, illetve novellás- és publicisztikai kötetek, valamint irodalomtörténeti munkák követtek. Műveit vagy tucatnyi nyelvre lefordították, és számos – magyar, szlovák és külföldi – irodalmi díjjal és kitüntetéssel méltányolták. Grendel Lajos kezdettől tevékenyen kivette részét a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának munkájából (sőt egy időben a Társaság elődszervezetének az elnöke is volt), s annak tagja maradt azután is, hogy többen hátat fordítottak a szervezetnek. Az elmúlt évtől pedig Társaságunk tehetséggondozó programja is az ő nevét viseli.

“…Elhalálozása óta létrejött a neve alatt egy polgári társulás, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a nevét viselő Olvasóterem létesült, s Grendel Lajos Projekt címen elindult egy webes felület is, mely mellett változatlanul él az író facebook-oldala, s több helyen is tartottak emlékestet a tiszteletére, szülővárosában, Léván  utcát neveztek el róla, a város in memoriam díszpolgárává választották, és néhány újságcikk és emlékezés is született vele  kapcsolatban, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága pedig róla nevezte el tehetséggondozó programját…

Pegazus-pályázat, értékelés, balról: Tőzsér Árpád, Grendel Lajos, Tóth László

…Grendel Lajos novellákkal kezdte pályáját, kisprózakötet volt legelső megjelent könyve, a Hűtlenek 1979-ben… Az átütő sikert a rá két évre napvilágot látott, a kritika által szabálytalan trilógiaként emlegetett első regényeivel, az Éleslövészettel (1981), a Galerivel (1982) és az Áttételekkel (1985) érte el, melyekkel felzárkózott kora (poszt)modern magyar prózájának élvonalához. 1987-re regénytrilógiájával párhuzamosan, az időközben írt kisprózáiból egy újabb elbeszéléskötete is összeállt (Bőröndök tartalma), melyben már novellistaként is megtalálta a rá később is jellemző hangját, melyet újabb három regénye (Szakítások, 1989; Thézeusz és a fekete özvegy, 1991; Einstein harangjai, 1992) és két publicisztikakötete (Elszigeteltség és egyetemesség, 1991; Rosszkedvem naplója, 1992) után még egy követett: Az onirizmus tréfái 1993-ban… Egészen a 2000-es évek közepéig a regényíró, a publicista és az irodalomtörténész vette át a terepet a novellista Grendeltől, akinek ezután már csak 2016-ban jelent meg új novelláskötete Rossz idők járnak címmel.

2015. Könyvhét Grendel Lajossal, jobbról Tóth László

A közben eltelt időt változatlanul sikeres regények (És eljön az Ő országa, 1996; Tömegsír, 1999; Nálunk, New Hontban, 2001; Mályás király New Hontban, 2005; Négy hét az élet, 2011; Távol a szerelem, 2012; Az utolsó reggelen, 2013; Utazás a semmi felé, 2014), továbbá nem egy esetben vitákat gerjesztő, párbeszédre serkentő irodalomtörténeti munkák (Prikk és Pantheosz – Valóság, fantázia, mágia, 1999; A tények mágiája. Mészöly Miklós időskori prózája, 2002; A modern magyar irodalom története. Magyar líra és epika a 20. században, 2010), valamint publicisztikakötetek (Hazám, Abszurdisztán, 1998; A kutya fája, 2006) töltötték ki pályáján. A Rossz idők járnak így, a rákövetkező évben megjelent regényével, a Bukott angyalokkal (2017) együtt írónk váratlanul félbeszakadt életművének záródarabja is, azaz, elmondható, hogy élete utolsó szakaszában visszatért pályanyitó műfajához, a novellához. Ezt igazolja, hogy halála évében Kisvárosi legendák címmel új novellaciklusba kezdett, melynek azonban már csak három darabjával volt érkezése elkészülni…

…Grendel Lajos világának, gondolkodásának két alapvető viszonyítási pontja: 1968 és 1989 – ehhez mér mindent, s a kettő közti, illetve a második utáni időszak azzal az alapvető tapasztalattal szembesítette, hogy az ember részese ugyan, de „nem alakítója a történelemnek”…”

(Részletek Tóth László Egy polgár Abszurdisztánból – Hetvenöt éve született Grendel Lajos című írásából, amely az Előretolt Helyőrség felvidéki irodalmi melléklet következő, áprilisi számában jelenik meg)