A Szlovákia Magyar Írók Társaságának Választmánya Hogya György írónak ítélte oda a Talamon Alfonz-díjat a Daszvant árnya (2019) című kötetéért.
Talamon Alfonz az 1980-1990-es évek szlovákiai magyar irodalmának kiemelkedő egyénisége volt. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2006-ban alapította a Talamon Alfonz- díjat, hogy az arra legérdemesebbnek tartott szlovákiai magyar prózaíró a díj által visszaigazolást kapjon az irodalmi tevékenysége elismeréseként. Ebben az évben, a fiatalon elhunyt író halálának 10. évfordulóján Grendel Lajos Kossuth- díjas írónak ítélték oda a díjat, majd következő évben Kovács Magda kapta az elismerést. Harmadikként Duba Gyula József Attila-díjas Érdemes művészt tüntették ki. 2009-ben N. Tóth Anikónak, 2010-ben Hunčík Péternek, 2011-ben és 2015-ben pedig Szalay Zoltánnak. György Norbert 2012-ben , Szászi Zoltán 2013-ban, Pénzes Tímea pedig 2014-ben vehette át a Talamon Alfonzot ábrázoló emlékplakettet, díszoklevelet és a pénzjutalomaz. 2016-ban Gazdag Józseg, s a következő években Veres István, Száz Pál és Bárczi Zsófia voltak az adott év legjobb prózaírói.
Az idei ünnepélyes díjátadásnak eredetileg Fülek városa adott volna otthont, de sajnos a vészhelyzet és a korlátozások miatt erre az évben már nincs lehetőség.
A Királyhelmecen élő Hogya György (1956) prózaíró első írásait a Nő és az Irodalmi Szemle közölte 1983-ban. Két írással szerepelt a Próbaút címen megjelent antológiában, majd a Főnix Füzetek sorozatban önálló kötettel jelentkezett. Grendel Lajos, az antológia előszavában kiemelte, hogy Hizsnyai Zoltán, Fambauer Gábor és Talamon Alfonz mellett Hogya György is bizonyította tehetségét.
Saját bevallása szerint „nagy segítséget jelentett számomra az Iródia mozgalom, felejthetetlen élményekben volt részem. Óriási löketet adott az, hogy megismertem az akkori iródiásokat, főleg a kemény magot, Farnbauer Gábort, Hizsnyai, Zolit, Krausz Tivadart, s persze a főszervező Hodossy Gyulát, aki a mozgalmat megálmodta, összehozta… Az agyam tizenöt éves koromtól úgy működik, hogy írnom kell. Egy kötet most is készen vár a kiadásra, ez egy királyhelmeci emlékkönyv az elmúlt száz év történelme fényképekkel. A jövő év közepéig szeretném befejezni a novellákat és esszéket tartalmazó kötetet is, nyugdíjasként van időm, nem kell sietnem. Minden téma megragad, így most tartom magam ahhoz a mondáshoz, miszerint, aki nem ismeri az elmúlt háromezer év történetét, az a sötétben tapogatózik. Hiányosságaimat most pótolom, napi tíz-tizenkét órán át a történelmet, irodalomtörténetet tanulmányozom, és mindazt, ami eddig kimaradt az életemből.“
A díjazottnak szívből gratulálunk!