|
1900. márc. 19-én szül. Rimaszombatban Győry Dezső (Wallentinyi) költő, író, közíró (megh. Bp., 1974. febr. 1.), Wallentinyi Samu (1906–1968) bátyja. A két vh. közti csehszlov. magy. ir. emblematikus alakja, programadó költője, újságírója. Irodalmi zsengéit tartalmazó első kötete Hangulatok... címen Galántán jelent meg. Jelentős a Prágai Magyar Hírlapnál, ill. a pozsonyi Magyar Újságnál kifejtett tevékenysége. Első fontos verseskötetei (Százados adósság, 1923, A láthatatlan gárda, 1927) szülővárosában jelentek meg, számos verse, verskötete szinte kultikus jelleget nyert az 1920–1930-as évek kisebbségi magy. fiatalsága, értelmisége körében pl. A láthatatlan gárda, 1927, Újarcú magyarok, 1927, A hegyek árnyékában, 1936, Zengő Dunatáj, 1938), Emberi hang (1939) c. hosszúverse a fasizmussal való bátor szembenézés kordokumentuma. 1940-től Beregszászon, 1949-től Bp.-en élt. A II. vh. után sikeres regényeket írt. Szülőházát Rimaszombatban az 1970-es években lebontották. |