|
1935. szept. 28-án Szklabonyán szül. Zs. Nagy Lajos (Nagy Lajos, Zsélyi Nagy) költő, író (megh., uo., 2005. jún. 13.), a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. költészet jelentős alkotója. Iskoláit Zsélyben kezdte, Komáromban érettségizett 1954-ben, majd egyetemi tanulmányait félbehagyva, rövid vidéki tanítóskodás után 1958-ban újságíró lett Pozsonyban. Költői pályáján második kötete, az 1968-as Tériszony jelentett váltást, iróniája, ill. öniróniája, groteszk valóságszemlélete egyszersmind a II. vh. utáni csehszlov. magy. költészetbe is fordulatot hoztak. Jelentős verseskönyve volt még az Isapur panaszai (1977), karcolataiból, humorisztikus és szatirikus írásaiból ugyancsak több kötetet adott ki, ismertek gyermekverskötetei is (Megfogtam a tündér sarkát, 1986, Hamu Laci és az Eretnek, 1995). |
