|
Miután hétéves korában meghalt az édesapja, állandó költözésre kényszerült édesanyjával – akinek családja eredetileg Pozsonyból származott – első ízben 1892-ben, 1894-ben pedig végleg Pozsonyban lelnek menedékre, s a gimnáziumot, ill. Erkel László kezei alatt az elmélyültebb zenetanulást is itt kezdi el Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25. – New York, 1945. szept. 20.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, zenei szakíró, a 20. sz.-i magy. zeneirodalom és zeneművészet egyik legnagyobb, világszerte elismert alkotója. 1899 őszétől a bp.-i Zeneakadémia hallgatója volt, 1906-ban Kodály Zoltánnal együtt kezdte a népdalgyűjtést. Bartók a későbbiekben is gyakran látogatta meg Pozsonyban lakó édesanyját, s egyik tanítványa, Németh István László meghívására többször is közös hangversenyt adott a városban a Toldy Kör férfikarával, melyből a későbbi Bartók Béla Dalegyesület megalakult. Ezenkívül más városokban is többször hangversenyezett, így Kassán, Eperjesen, Losoncon, Rimaszombatban, Komáromban, 1906-tól rendszeresen járt gyűjtőutakra Gömörbe, továbbá Nyitra, Komárom, Hont, ill. Zólyom megyékbe, s a Garam menti falvakba. Később magánemberként rimaszombati születésű második felesége, Pásztory Ditta révén további kapcsolódási pontja is támadt a mai Szlovákia területére eső vidékekhez. Pozsonyban emléktáblája van egykori Kórház utcai lakhelyének, továbbá hajdani gimnáziuma falán a Klarissza utcában, Ipolyságon a zeneiskola falán, Komáromban a Magyar Kultúra és a Duna Mente Múzeumának falán, 1994-ben Nagymegyeren szobrot állítottak neki (Lipcsey György műve), teret neveztek el róla, illetve a város magyar alapiskolája 1994-ben felvette a nevét, s szervezésében évente Bartók Béla Napokat tartanak. A Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága háromévenként Bartók Béla Zenei Találkozót szervez, Dunaszerdahelyen Bartók Béla Vegyeskar működött, Csehy Ágota kötetben dolgozta fel Bartók felvidéki vonatkozásait.
Forrás: CSEHI Á., MÉL-1, MIHSZL, MNL, ÚMIL |
