Megjelent az Opus 2020/4., a lap történetének immár 67. száma.
A lap – szokásához híven – ismét felvonultatja a felvidéki és az anyaországi irodalom színe-javát, valamint bemutatkozási lehetőséget nyújt a tehetséges fiatal alkotóknak is.
A Szépírás rovatban egymást váltják a lírikusok és a prózaírók. Vörös István versei mellett helyett kaptak Z. Németh István, Zirig Árpád, Debreczeny György és Nagy Zopán költeményei. Az átlag olvasót bizonyára meglepik majd Nagy Zopán költeményei, aki bátor kísérletezéssel tágítja verseiben a költészet határait.
A prózakedvelőket ezúttal Száraz Pál invitálja meg egy különleges esküvőre, Százdi Sztakó Zsolt pedig hátborzongató jövőképet mutat a nem is oly távoli jövőben elsivatagosodó Csallóközről. Mészáros László A sebész című elbeszélésében egy – mai kifejezéssel élve – thrillernek is beillő történetben meséli el egy íróvá – és gyilkossá – váló hentes életútját. Gál Sándor esszéje pedig a szerző életének kétségkívül nehéz időszakáról vall húsba maró őszinteséggel.
A Láthatár rovatba ezúttal is Végh Zsoldos Péter válogatta össze a kortárs arab irodalom kiválóságait. Ímán Mersál, Jahjá Labábídí és Asúr Étwíbí költeményeit, aforizmáit a rovatvezető, illetve Tüske László fordításában olvashatjuk. Gonçalo M. Tavares angolai születésű portugál író már-már egypercesnek tűnő novelláit Pál Ference fordításában élvezhetjük.
A tanulmányokat ezúttal Fekete J. József Fellinger Károly költészetéről szóló eszmefuttatása és Merva Attila Jókai Mór kevéssé ismert Nincsen ördög című regényének szlovákábrázolásával foglalkozó dolgozata képviseli.
Petőcz András ezúttal Cselényi László Akadályok földje, verstörténések című kötetét vette górcső alá, míg Gyürky Katalin Bereményi Géza Magyar Copperfield című önéletrajzi regényét ismerteti meg az olvasóval. Keresztesi József Inver Ophelia című verseskötetéről Tamási Orosz János osztja meg velünk a gondolatait.
A tehetséges fiatalokat bemutató rovat, a Küszöb ezúttal felvidéki prózaíró műveiből válogat. Reczai Lilla újságíró egy igazán különleges perspektívából mutatja be az otthonkeresés és az otthonra találás nehézségeit. Száz Emese még csak gimnazista, azonban teljes magabiztossággal mutatja meg tehetségét a humoros Petikém című posztmodern novellájában. Morva Mátyás, aki idén első próbálkozásra megnyerte a Pegazus Alkotópályáztot, a klasszikus történetmesélők hangján szól A kalmár meséi című novellájában.
A már önmagában is tartalmas lapot Kopócs Tibor szemkápráztató festményei és tollrajzai teszik igazán emlékezetessé.
Tartalom:
Szépírás
Vörös István: A sör világmagyarázata, Vak párbaj, Véleményformáló elme, Óda az erénycsőszhöz, Síron túli intő, Mi is az a szeretet? (versek)
Száraz Pál: Különös esküvő (novella)
Z. Németh István: : és a szív –, pára, Hajnali kép (versek)
Százdi Sztakó Zsolt: Csallóköz-sivatag (novella)
Zirig Árpád: Ez az óra…, Idegen madarak (versek)
Mészáros László: A sebész (elbeszélés)
Debreczeny György: Három kollázs a Tandori-kollázsokból (versek)
Nagy Zopán: Fragmentumok, szövegroncsok, No. IV., Tépelődések (versek)
Gál Sándor: Az omega kísérlet /2014–2015/– részletek (esszé)
Láthatár
Végh Zsoldos Péter: Mai arab költők
Ímán Mersál: Szerelem (vers)
Jahjá Labábídí: Hajnalhasadás (vers)
Ásúr Étwíbí: Készség, Szélház, Uralkodók, Idegen (versek)Tüske László, Végh Zsoldos Péter fordításai
Goncalo M. Tavares: Short Movies (novellák) Pál Ferenc fordításai
Tanulmány
Fekete J. József: Fellinger Károly újabb versei
Merva Attila: Az ezüst („tót”) királyság „ördöge”
Könyvek között
Petőcz András: Expresszív monumentalitás ( jegyzet Cselényi László költészetéről)
Gyürky Katalin: Hármasságok hálójában (Bereményi Géza: Magyar Copperfield)
Tamási Orosz János: „az irónia taposóaknái közt”(Keresztesi József: Inverz Ophelia)
Küszöb
Reczai Lilla: Otthon (novella)
Morva Mátyás: A kalmár meséi (novella)
Száz Emese: Petikém (novella)