Csicsay Alajos

író, szakíró, pedagógus,

születés helye, dátuma: Nyárad, 1938. 04. 08.
lakhely: Párkány

Apja:

Csicsay Mihály

Anyja:

Sebő Julianna

Családi állapota:

nős

Házastárs neve:

Pathó Aranka

Gyermekei:

Károly

Alapiskoka: Csiliznyárad és Csilizradvány

Középiskola. Magyar tannyelvű pedagógiai iskola (tanítóképző), Pozsony

Felsőfokú tanulmányai:

Pedagógiai Intézet (Inštitút, ma Konstantin Filozófus Egyetem , Közép-európai Tanulmányok Kara) Nyitra; biológia – kémia – kertészeti alapismeretek

Akadémiai és tudományos fokozatok:

PaedDr.

Életpálya:

1958 – 1999 tanító, tanár, igazgató helyettes Fűzespuszta, Muzsla, Párkány

1971 – 1991 a Párkányi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója

1971-1999 tanár

  Rövid pályarajza:

Iskolaigazgatóként nagy gondot fordított a nevelés és oktatás korszerűsítésére, a képességfejlesztésre és a tehetséggondozásra, a tanulók különböző alkotócsoportokban való tevékenységére. Kezdeményezésére alakultak iskolájukban az országos hírnévre szert tett: Kisbojtár – gyermek néptánccsoport, a Hahota és a Csángálók színjátszó csoportok, a Nevenincs és a Kuckó bábcsoportok. Nyitnikék címmel iskolai gyermeklapot indított, a pedagógusokat pedig publikációs tevékenységre bíztatta. A párkányi alapiskola a nyolcvanas évek közepén vált Szlovákia legnagyobb magyar iskolájává.

   „ … hetvenes évek végén kezdte, de a nyolcvanas évek folyamán bontakoztatta ki írói pályáját.(Valójában az ezredfordulón, illetve a 2000-es évek elején. Cs.A.) (…) Foglalkozásából adódóan pedagógiai szakíró, ami szépirodalmi tevékenységét is áthatja, írásai a szórakoztatás, az örömszerzés, az esztétikai élvezet mellett a nevelés, a jobbító szándék, az ismeretterjesztés jegyében születnek. (…) A kisember mindennapjai foglalkoztatják, a társadalmi élet perifériájára sodródók sorsa, a talán nem izgalmas és érdekfeszítő, de annál tipikusabban emberi és tanulságos történetek. Csicsay irodalmi tevékenységének fontos részét képezi az igényes ismeretterjesztés, a szépirodalom eszközeivel végzett tájékoztatás.” (Szeberényi Zoltán, Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) II. , AB – ART 2001 Bratislava)

A szépirodalmon kívül megszakítás nélkül, évtizedek óta publikál a szlovákiai magyar lapokban ismeretterjesztő írásokat kamaszoknak, amit kívüle kevesen végeznek.

Behatóan foglalkozik a nemzetiségek iskolaügyével – különös tekeintettel a /cseh/szlovákiai magyar iskolák és tanítók sorsára a két háború között; a jogfosztottság éveiben és utána –, a szlovákiai magyar iskolák újra megnyitásával.

Néhány száz pedagógiai szakcikket írt a szlovákiai magyar lapokban, némelyik a magyarországi pedagógiai szaklapokban is megjelent (Iskolakultúra, Hogyan Tovább? Debreceni Szemle stb). Sokoldalúságára jellemző, hogy írt karcolatokat, tárcákat, glosszákat, elbeszéléseket, novellákat, recenziókat, tanulmányokat, interjúkat pedagógusokkal, illetve olyan szlovákiai magyar kutatókkal, akik egyetemeken oktattak, vagy még oktatnak, a 2009- 10-es években pedig az Atelierben, képzőművészeti témájú cikkeket és interjúkat kiemelkedő alkotókkal.

  2015-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemtől aranyoklevelet kapott.

 Szerkesztőbizottság tagja:

Szocialista nevelés, Nevelés – szlovákiai magyar pedagóguslapnak (a nyolcvanas évek elejétől a lap megszűnéséig, 1993-ig)

Tábortűz gyermeklapnak (nyolcvanas évek, kilencvenes évek elején).

Hogyan Tovább? , a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet lapjának, (a szlovákiai magyar pedagógusok rovatának a szerkesztője) 1993-2003.

Tagság szakmai vagy más szervezetekben, társaságokban:

1978-1997 között a Csemadok Központi Bizottságának, majd az Országos Választmányának tagja, 2000-2003-ban az Érsekújvári Területi Választmány elnöke.

1991-1996 A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmányának elnökségi tagja.

1995-től a Katedra Társaság tagja,1996-2002 között az elnöke.

1993-tól A Szlovák-Magyar Baráti Társaság tagja, illetve a párkányi alapszervezet társelnöke 1993-2003.

2001-: a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának tagja, 2004-től az ellenőrzőbizottság, később az etikai bizottság tagja.

Egyéb:

Több hazai és külföldi szakmai (pedagógiai), nemzetközi (kisebbségjogi) konferencián vett részt (többek között Dunaszerdahelyen,  Nyitrán, Pozsonyban, több alkalommal Debrecenben és Szófiában)

Díjak, kitüntetések:

Katedra-díj 1996 és 2002.

 Felvidéki Magyar Pedagógus-díj 2007

 A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Kurópai Tanulmányok Kara dékánjának díszérme 2015

Szent Gorazd-díj (a szlovák iskolaügyi minisztériumtól) 2019

Párkány város képviselő testülete által adományozott PRO URBE-díj 2019

Emlékérem Mária Valéria Híd újjáépítésének 20. évfordulója alkalmából 2022

Fontosabb ismertetések és kritikák:

Kortárs magyar írók Kislexikona 1959-1988. Magvető Könyvkiadó, 1989.

Ki kicsoda Kassától –Prágáig. Babits Kiadó 1993.

A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995 és 1918-2004. Madách – Posonium, 1997, 2005.

Pedagógiai Ki Kicsoda 1997. Keraban Könyvkiadó Budapest, 1997.

A határon túli magyar irodalom kislexikona. Fiesta-Saxum, 2000

Szlovákiai magyar Ki Kicsoda. AB-ART, 2001.

Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) II., AB-ART 2001.

Arcképcsarnok, Szlovákiai magyar írók portréi. AB-ART, 2004.

Kopócs Tibor: Kép Viselők 113 kortárs arcképe (festmények). KT Könyv- és lapkiadó, Komárom, 2005

Lacza Tihamér: A pálya szélén avagy egy szigetlakó feljegyzései, Madách-Posonium 2009

Tóth László: Szlovákiai magyar írók ARCKÉPCSARNOKA 2009

A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona , Slovenské pedagogické nakladateľstvo 2014

Garam mente Kollégium; Demeter Péter: Csicsay Alajos 196-199. oldal, Antológia Kiadó Lakitelek, 2017

Dusza István: Egy nap a jövőnek. Új Szó 1985. VII. 19.

Lacza Tihamér: Az iskola az életem. Hét 1987. I.

Ardamica Ferenc: Görbe tükör előtt – Csicsóka Alajos. Madách – Posonium, 1999.

Vajda Barnabás: Ami a tankönyvekből rendszerint kimarad. Új Szó, 2000. november 23.

Csanda Gábor: Apáink öröksége; Kinek való ez a könyv? Kalligram 3, 2001 március.

Haľko József: Frissességet, hitet őrizvén. Könyvjelző, 2002. november 7.

Csanda Gábor: Történetmondás felsőfokon. Könyvjelző, 2003. február 13.

Lacza Tihamér: Csicsay Alajos Iskolatörténet. Szabad Újság 2003. március 12.

Ozogány Ernő: Mesét mondasz, valóságost. Könyvjelző, 2005. március 17.

Mislay Edit: Egy életpálya tanulságai. Új Szó, 2007. január  22.

A társadalom mindenese. Csicsay Alajos 70. születésnapjára (12 neves pedagógus rövid köszöntője) Katedra 2008/9 sz.

Gulyás Zsuzsanna: Pedagógus, akinek a neve fogalommá vált. Új Szó, 2017. január 25.

Gulyás Zsuzsanna: „Az a jó iskola, ahová szívesen jár a gyerek”. Új Szó, 2018. április 4.

Fibi Sándor: Beszélgetés Csicsay Alajossal (interjú), Katedra, 2018. májusi sz.

Juhász Katalin: Írók, költők egymás szemében. Fibi Sándor: laudáció (részlet), Új Szó 2018. június 19.

Bibliográfia

Önálló kötetek:

  1. X-ék a hetediken. Elbeszélések, novellák, karcolatok. Madách, Pozsony 1987.
  2. Királyok, fejedelmek, kormányzók. Ismeretterjesztő. Lilium Aurum, Dunaszerdahely 1996, 2000, 2003 és 2 utánnyomás
  3. Vendég a csodakönyvben. Mesék. 1997.
  4. Apáink öröksége / Balázsy Géza képzőművész- illusztrátor, mint társszerző) A tenyésztett állatok és termesztett  növények bemutatása és története. Lilium Aurum, Dunaszerdahely 1997.
  5. Embernevelők. Pedagógusportrék, a szlovákiai magyar oktatásügy 50 évéből. Uo. 1999.
  6.  Hiszek a szeretet végső győzelmében, Burián László római katolikus esperes-plébános életrajza, Uo. 2002, 2012 (Burián László cím alatt)
  7. Iskolatörténet. (A magyar- és a nemzeti kisebbségek, köztük a szlovákiai magyarok iskoláinak története, kulturális és politikai háttérrel) Uo. 2002.
  8. Hajnali álom. Novellák. Uo. 2003.
  9. Híres és hírhedt személyek a magyar történelemben (képes történelmi olvasókönyv). Uo. 2004.
  10. A tündérek titka. Mesék. AB-ART, Pozsony 2005
  11. Szlovákia védett ásványai és kövületei. Ismeretterjesztő. Lilium Aurum, Dunaszerdahely 2006.
  12. Mérföldkövek ködben. Pathó Károly, a Csemadok szervezeti rendszere felépítőjének életrajza, (monográfia) Uo. 2006.
  13. Tizenharmadik iskola. Önéletrajz, pályarajz, NAP Kiadó, Dunaszerdahely 2010.
  14. Dunán innen, Csilizközben (szociográfia). Csiliznyárad község önkormányzata 2019
  15. Útjelzők az élők és élettelenek rengetegében. Vámbéry Polgári Társulás 2021.

  Antológiák, (gyűjteményes kiadványok):

Vámbéry Antológia 2001, 2003, 2004. Lilium Aurum Kiadó, Dunaszerdahely.

Magángaléria. Uo. 2004.

A szlovákiai iskolarendszer. A Katedra Társaság reformtervezetei. Uo. 1996, 1999, 2003.

Školský systém na Slovensku. Reformné projekty Spolku Katedra. Uo. 1997

Híres iskolák, neves pedagógusok. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumának Igazgatósága Tata, 1994.

Ezredforduló. (Nostra Tempora 3. Fórum Institute). Lilium Aurum Dunaszerdahely, 2001.

Emberi kapcsolatok határon innen és túl (szlovák, magyar és német nyelven). A nemzetközi konferencia előadás-gyűjteménye. A Szlovák Köztársaságban működő Helsinki Polgári Társulás, Nitra 2000.

Kisebbségi oktatás és gyermekirodalom (magyar, szlovén és német nyelven). Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2003.

Táj – kép – szó, (szerk.) – Az Ister – Granum Eurorégió Antológiája 2004, „Észak-Kelet Régió Fejlesztéséért és Idegenforgalmáért” Közhasznú Alapítvány, Jósvafő, 2004

Magángaléria: Az vesse rá az első követ, Lilium Aurum, Dunaszerdahely 2004

Alma mater: Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2006

Magyarok Szlovákiában IV. kötet – Oktatásügy (1989-2006), Fórum Kisebbségkutató Intézet Somorja, 2006

Kedves filmem: Hyppolit a lakáj, Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2010

Tükör tinédzsereknek (recenzió Kulcsár Ferenc verseskötetéről) Irodalmi Szemle, 2007/4

Tankönyvek hősei I.c. kötet (Lacza Tihamér könyvének elemzése a Katedra Napokon). Irodalmi Szemle 2008/12

A tragikus sorsú szovjet (orosz) irodalom és az írók (esszé) Irodalmi Szemle 2009/1

Kádár János, mint irodalmi téma, esszé, Irodalmi Szemle 2009/11

A lázadó ember zárolt kézirata (Nagy Lajos befejezetlen útirajza a SzU-ban, esszé) Irodalmi Szemle 2010/3

Visszhang-féle a gyermek(b)irodalamhoz (esszé) Irodalmi Szemle 1012/2

Kétszáz éves dominanciaharc Európa közepén ( T. G. Masaryk emlékiratai  1914-1918 , tanulmány) Irodalmi Szemle 2012/7, 9, 10, 11

Mit énekelt öreg Germont, (hozzászólás Kulcsár Ferenc vitaindítójához) Szabad  Újság 2012. 45. szám

Schola Cantórum ( A szlovákiai magyar katolikus kántorszövetség a két világháború között, és annak folyóirata) Szél-járás 2013/3

A jubiláló Csemadok megalakulása és első tíz éve, Szél-járás 2014/1, és a Hét különkiadása

Mi lesz veled iskola? Új Szó (esszé, Szalon) 2020 szeptember 12-13.

Lakcím: 943 01 Štúrovo, Jesenského 66, SK

Telefon:

00421- (0)367523958

Mobil: 0908 561 248

e-mail:

csicsay.alajos@gmail.com

Ezennel felhatalmazom a kiadót, (Szlovákiai Magyar Írók Társasága) hogy a fent közölt adataimat, fényképemmel együtt a nyilvánosságra hozza.

                                                                                           Csicsay Alajos s. k.