A XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor vendégeként Hodossy Gyula József Attila-díjasköltő, a SZMÍT elnöke beszédében kifejtette véleményét azzal kapcsolatban, hogy mi dolgunk a szabadsággal:
“Az elvek, amelyek mentén szerveződtek családom korábbi generációi jó útmutatót adtak egész eddigi életemhez, ragaszkodás nagyszüleimhez, dédnagyszüleimhez, a hagyományokhoz való kötődést jelenti, hitem szerint, szüleim szeretete, a gyermekeim szeretetében kell visszatükröződjék. A közeg, melyben élünk, hol jól, hol épp rosszul, meg folyton-folyvást változik, mint ahogy a folyópart, a hegyoldal is mindig más, más a rét, és más a csillagos ég. Felnőni a Kárpát-medencében is évről-évre, generációról-generációra más, más a környezet, mások az eszközök, a kihívások, mások a lányok és mások a versek. Ami nem más, ami nem szabad, hogy más legyen, az a ragaszkodás hitünkhöz, elveinkhez, s ahhoz, hogy rajtunk mindenkor a legnagyobb rendezőelv, a szeretet uralkodjék.
Ez a mi dolgunk a szabadsággal!”
