Hogyan népszerűsíthető az irodalom


A Szlovákiai Magyar Írók Társasága a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületével közösen harmadik alkalommal rendezett szimpóziumot az irodalom népszerűsítésének lehetőségeiről. A szimpózium elsősorban magyartanároknak és könyvtárosoknak szólt

Az előadók között volt könyvtáros, gyakorló pedagógus, író, költő és szerkesztő. Sajnos a szépirodalom, mint érték, kezd háttérbe szorulni a mai, új technológiáktól átszőtt világban. Egyházi Dóra, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének alelnöke beszámolt arról a hosszú (9192 kilométeres) felfedező útról, amelynek során végigjárták hazánk 388 magyarlakta települését, hogy felmérjék a könyvtárak állapotát. A felmérés szerint a községek 44 százalékában működik ténylegesen a könyvtár, a legkisebb közülük a bolgáromi, 39 kötettel. Továbbra is probléma, hogy az iskolai könyvtárosok tanítás mellett, külön juttatás nélkül, tulajdonképpen a szabad idejükben foglalkoznak az olvasás népszerűsítésével, de ettől függetlenül szívvel-lélekkel teszik ezt.

Kantár Balázs, az udvardi alapiskola magyar szakos tanára és igazgatóhelyettese a papírszínházat, a mesélés régi, japán eredetű, állóképes módszerét mutatta be a közönségnek. Szerinte ez a fajta mesélés ma is felveszi a versenyt a rajzfilmekkel és a számítógépes játékokkal, mert a gyerekek képekre való fogékonysága független a korok változásától. A mesélő közelsége, a szóban kibontakozó történet pedig azt a benyomást kelti, hogy amit a néző lát, az kizárólag neki szól, egyszeri és megismételhetetlen.

Juhász Katalin azt a kérdést boncolgatta, hogy miért esnek ki az életünkből a versek, miután kikerülünk az iskolából. A Holt költők társasága című filmet elemezve mutatott rá, mekkora szerepe van egy nyitott, karizmatikus pedagógusnak a diákok életében. A szimpózium magyarországi előadója, Turczi István költő, amellett, hogy a Parnasszus című költészeti folyóirat főszerkesztője, kreatív írást is tanít. A nyomtatott olvasni valónak – saját lapját is beleértve – még tíz évet jósol, szerinte a könyveket a jövőben drága műtárgyakként kezelik majd. Az erdélyi származású, Budapesten élő Király Farkas író, költő, szerkesztő szerint a kötetek külalakja is sokat számít az olvasókért folyó harcban, az igényes, szép könyveket szívesebben megveszik, mint a kevésbé tetszetőseket.

A szimpózium végén a szervezők elismerő okleveleket adtak át azoknak a könyvtárosoknak, akik komoly szerepet játszanak az olvasás népszerűsítésében. Az idei kitüntetettek: Vojtek Márta, Jenei Gabriella, Lukács Erika és Lacza Ilona.