költő, író, műfordító, szerkesztő
születés dátuma: 1959.08.27
lakcím: 1015 Budapest, Donáti u. 6.
mobiltelefon: 0036 30 9952713
e-mail: petoczandras27@gmail.com
Felsőfokú tanulmányai:
ELTE BTK, PhD-fokozat, 2009.
Önálló kötetek: (a kötet címe, kiadója, a megjelenés éve):
– A vízpartot becsomagolni, esszék, kritikák, interjúk, Napkút kiadó, 2021.
– Idegenek-trilógia, Egy évszázad története, Regény. Napkút kiadó, 2020.
– A denevér vére, Novellák. Napkút kiadó, 2019
– A visszaforgatott idő, Versek. Tiszatáj kiadó, 2019
– A macska visszatér. Versek. Orpheusz Kiadó, 2019
– Concrete. Experimentális költészet 1980-2018, Gondolat Kiadó, Bp., 2018
– Ancika. Kisregény és elbeszélések, Fekete Sas Kiadó, Bp., 2018
– … és arcára álarcot teszen, versek,Orpheusz Kiadó, 2017.
– Óbudai Mágusképző, ifjúsági regény, Napkút Kiadó, 2016.
– Aysa (Harminc nappal a háború után), regény, Fekete Sas Kiadó, 2016.
– Nagy Kalap és Pici Sál. Állatos és egyéb gyerekversek; Móra, Bp., 2016
– A megvénhedt Isten. Újabb versek; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2016 (Tiszatáj könyvek)
– Naissance du visage étranger, versek francia nyelven, Éditions du Cygne, 2016
– Чужденци (az Idegenek című regény bolgár nyelven), 2014
– A Hunor utca titka. Mesék a Foci tér 5-ből; Tevan Alapítvány–Mazsike, Bp., 2014 (Tevan könyvtár)
– Az Egészen Kicsi Kis Létező és egyéb történetek. Felnőttmesék; Napkút, Bp., 2014
– Cicaszobor áll a téren. Versek gyerekeknek, gyerekek rajzaival; Pont, Bp., 2013
– Idegennek lenni, avagy Háttérmagyarázat és szubjektív tényezők. Írások; Napkút, Bp., 2013
– Idegenek (regény, új, harmadik kiadás), 2012
– უცხოელები (az Idegenek című regény grúz nyelven), 2011
– Petőcz András legszebb versei (Zsávolya Zoltán utószavával), 2011
– Obcy (az Idegenek című regény lengyel nyelven), 2011
– Másnap (regény), 2011
– დაბადების დღე (A születésnap című regény grúz nyelven), 2010
– Behatárolt térben (zárójelversek, 1984–2009), 2010
– Dimenzionista művészet – Tamkó Sirató Károly költészeti törekvései a két világháború között, illetve annak hazai és nemzetközi megfelelői – (tanulmánykötet), 2010
– Fremde (az Idegenek című regény német nyelven), 2010
– Idegenek (hangjáték), 2009
– Közeledések és távolodások (CD, Sáry Lászlóval), 2009
– Az idegen arc születése (válogatott és új versek), 2009
– A születésnap (hangoskönyv), 2008
– Arcok (elbeszélések), 2008
– in a row of sunlight (a napsütötte sávban, versek angolul), 2008
– Idegenek (regény), 2007
– Az analfabéta (Agota Kristof művének magyar fordítása, és tanulmány), 2007
– A születésnap (regény), 2006
– Csigaházi Eduárd (gyerekvers), 2006
– Sárga virág a feleségem (novellák), 2005
– Európa rádió (versek), 2005
– Mecseki Rita Eszter: Nőtincs (versek álnéven), 2004
– Seymour Glass: Tenyered, ha csattan (versek álnéven), 2003
– Vészhelyzet a Mágusképzőn (ifjúsági regény), 2003
– HA MЯCTOTO OT CЛЪHЦETO OΓPЯHO (amerikai versek bolgárul), 2003
– Egykor volt házibarátaink (regény), 2002
– Majdnem minden (összegyűjtött versek), 2002
– Kalandjaim a Mágusképzőn (ifjúsági regény), 2002
– A napsütötte sávban (versek), 2001
– Bojtorján (gyerekversek), 2001
– La métaphore d’Europe (versek franciául), 2000 ISBN 963 8375 78 7
– Medúza (versek), 2000
– Mesék a Foci tér 5.-ből (gyerekversek), 1999
– Haroldo de Campos: Konkrét versek (fordítás), 1997
– Idegenként, Európában (esszék), 1997
– Micimackó barátai (gyerekversek), 1996
– Az utazó búcsúja (versek), 1996
– A tenger dicsérete (válogatott versek), 1994
– Az írógépelt félelem (versek), 1992
– Vissza az égbe (hangjáték, Wahorn András zeneszerzővel), Magyar Rádió, 1992
– Csutorás Gergely ébresztése (gyerekversek), 1991
– Európa metaforája (versek), 1991
– Közeledések és távolodások (költészeti nagylemez Sáry László zeneszerzővel, HUNGAROTON SLPX 31392, 1990.
– A jelben-létezés méltósága (esszék), 1990
– A láthatatlan jelenlét (versek), 1990
– Médium-Art (szerkesztő, antológia), 1990
– Non-figuratív (versek, képversek), 1989
– Kassák Lajos Emlékkönyv (szerkesztő, antológia), 1988
– A jelentés nélküli hangsor (versek), 1988
– Önéletrajzi kísérletek (versek, képversek), 1984
– Betűpiramis (versek), 1984
Méltatások (a megjelenés helye és ideje):
– Vilcsek Béla: Petőcz András (monográfia), Kalligram kiadó, Tegnap és Ma, 2001
– Jelenlét50, Petőcz András ötvenedik születésnapjára, tanulmánykötet, Spanyolnátha Könyvek, 2009
– G. Komoróczy Emőke: Petőcz András (A hazai újavantgárd virágkora a nyolcvanas években), Napút-füzetek 80., ISBN 978 963 263 377 0
– G. Komoróczy Emőke: „Ezer arccal, ezer alakban”, Formák és távlatok Petőcz András költészetében (monográfia), Magyar Műhely Kiadó, Aktuális avantgárd sorozat, 2015
– Bakonyi István: Petőcz András újabb korszaka, „Élő irodalom”-sorozat, Coldwell kiadó, 2019
– Kántás Balázs: (Az) Európa(i) Rádió(s), személyesség, közösségi beszédmód, humanizmus és referencialitás Petőcz András ezredforduló utáni (antropológiai posztmodern) költészetében, monográfia, Veszprém, 2019.
Díjak, kitüntetések (évszámmal):
2017: Tiszatáj-díj
2017: Magyarország Babérkoszorú Díja
2010: A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje
2008: Pro Literatura-díj az Arcok című novelláskötetért
2008: Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt
2008: Márai Sándor-díj az Idegenek című regényért
2006: UNESCO-Aschberg Alkotói Díj
2003: A nemzetközi Salvatore Quasimodo díj különdíja, Balatonfüred
2001: A Wapoézis első díja (az Élet és Irodalom és a Westel pályázatán)
2001: Az Írószövetség Arany János alapítványának díja
2000: A Petőfi Irodalmi Múzeum Vörösmarty pályázatának különdíja
1996: József Attila-díj
1990: Robert Graves-díj (az év legszebb verséért)
1989: A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja
1988: Eötvös-ösztöndíj
1987: Kassák Lajos-díj (Párizs)
1987: MTA-Soros-ösztöndíj
1986: Móricz Zsigmond-ösztöndíj
Életpálya:
1986-ban diplomázott az ELTE magyar-történelem szakán. 1981–1983 között a Jelenlét című folyóirat vezető szerkesztője volt. 1983-ban underground művészeti egyesületet és szamizdat lapot alapított, Médium-Art néven, alternatív művészeti akciókban vett részt és kapcsolatban állt az akkori demokratikus politikai ellenzékkel is. Olyan művészeti szamizdat fórumokban is publikál, mint Galántai György Aktuális levél (Artpool letter) című kiadványa.
Az 1980-as években csatlakozott az avantgárd párizsi köréhez, nemzetközi költészeti fesztiválokon szerepelt, ebben az időszakban a hazai avantgárd egyik vezéralakja, a vizuális költészet, a képvers egyik megújítója, hangverssel, akusztikus költészettel is foglalkozik. 1986-ban a párizsi Polyphonix-rendezvényen lép fel, majd 1988-ban franciaországi Tarasconban akusztikus költészeti bemutatót tart a nemzetközi A.G.R.I.P.P.A-fesztiválon. 1989-91-ben videófilmeket rendezett a Balázs Béla Stúdióban. Reprezentatív vizuális költészeti antológiát állított össze (Médium-Art, Magvető, 1990). 1990-1992-ig a párizsi Magyar Műhely egyik felelős szerkesztője volt. Költészetére kezdetben Kassák Lajos, később Erdély Miklós volt hatással, de szintézisteremtő lírája kötődik a Nyugat klasszikusainak költészetéhez is, így különösen Babits Mihály és Kosztolányi Dezső munkásságához. Idősebb pályatársai közül Erdély Miklós mellett Lakatos Istvánt, Orbán Ottót, Tandori Dezsőt és Somlyó Györgyöt nevezte barátjának és mesterének több vele készült interjúban, de versben emlékezett meg Faludy György haláláról is a Népszava Szép Szó mellékletében, 2006 szeptemberében.
Az 1980-as évek közepén ismerkedik meg az Új Zenei Stúdió alkotóközösségének munkásságával, több közös rendezvényen szerepel velük együtt. Különösen Sáry László zeneszerzővel alakít ki szoros munkakapcsolatot. A jó néhány irodalmi-zenei estet egy közös hanglemez megjelentetése követi, Közeledések és távolodások címen, 1990-ben. Ekkor írja a szonett formáját idéző számozott Zárójelverseit, amelyek a minimál- és a repetitív zenei törekvések nyomán a költészetben valósítanak meg hasonló elveket. Ezek legmarkánsabb kifejeződései a Zárójelvers op. 7. és op. 11. című versek.
Az évtized végére konkrét költészeti ciklust ír Non-figuratív címmel, amelyben a vers, a szöveg önreflexivitását vizsgálja, vagyis azt, hogy a konkrét művészet elveinek megfelelően képes-e az irodalom is “önmagáról” szólni, művészetének anyagáról, magáról a szövegről. A Petőcz által tyroclonista verseknek nevezett művek mintegy végpontot jelentenek a képvers, a vizuális költészet történetében. Ezt bizonyítja Petőcz hangváltása is. Következő, A láthatatlan jelenlét című kötete már egyértelműen a hagyományos formákhoz való visszatérést jelzik költészetében. Európa metaforája című versében új távlatot nyit, az európaiság, a szabadság kérdéseivel foglalkozik. A klasszikus hagyományokhoz való visszatérést mutatják olyan alkotások, mint a Vissza az égbe című nagy lélegzetű monológ, vagy az Üzenet B-moll című költemény.
Az 1990-es évek közepén egyre inkább a szintézis, a hagyományok egységesítésének igénye jelenik meg verseiben, kötetei is ezt a törekvést mutatják. A szonett és a képvers egyszerre van jelen például A tenger dicsérete (1994) című válogatott verseit tartalmazó könyvében. Ekkoriban kezd álnéven is publikálni. Az utazó búcsúja című kötetében feltűnik Annette Labelle, az ismeretlen francia költőnő, akinek nem csak verseit írja meg, de életét is elképzeli. Hasonló módon hoz létre egy költőnőt Mecseki Rita Eszter néven az évtized végén, akinek verseit a legjobb irodalmi lapok közlik, és akinek kötetet is készít, ez Nőtincs címmel jelenik meg. Ilyen álneve még a Jerome David Salinger regényeiből kölcsönzött hős, Seymour Glass, akinek szintén megírja különös, kifinomult lelkiséget tükröző haikuit, ez Tenyered, ha csattan címmel lát napvilágot.
1998-ban meghívást kap az amerikai Amerikai Egyesült Államokba, ahol három hónapot tölt el egy nemzetközi írószemináriumon, Iowában. Itteni élményei hatására a próza felé fordul. Megírja A napsütötte sávban című prózaverskötetét, majd rendszeresen novellákat publikál egy kitalált családról, Egykor volt házibarátaink címmel. Petőcz prózája regényeiben teljesedik ki, A születésnap című regény a “Házibarát-novellák” végső megjelenési formája lesz, az Idegenek című regény viszont már egy lepusztult és terrorizált világ szorongó látomása. Az utóbbi regény írása idején Petőcz Franciaországban él, mint nyilatkozataiban megerősíti, a regény erősen kapcsolódik azokhoz a tapasztalatokhoz is, amiket ebben az időszakban szerzett. Maga a regény az oroszországi Beszlanban történt tragédia egyfajta feldolgozása.
1996-1998-ig, illetve 2006 januárjától 2009 decemberéig a Magyar Könyv Alapítvány egyik kurátora, 2002-től a Magyar P.E.N. Club alelnöke.
2009. március 13-án az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola “Nyugat” Oktatási Programja keretében Tamkó Sirató Károlyról és a Dimenzionista Kiáltványról írt PhD-disszertációját summa cum laude minősítéssel védte meg, így doktori fokozatot (PhD) nyert el.
2009 tavaszától a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépírói Tagozatának elnöke.
2011 szeptemberében meghívottként vesz részt a Literaturfestival Berlin elnevezésű irodalmi rendezvénysorozaton, ahol Dalos György társaságában bemutatja a németül megjelent Idegenek című regényét. Decemberben pedig Varsóban mutatják be ugyanennek a regénynek a lengyel változatát, amely regényről a legnagyobb lengyel napilap is terjedelmes cikkben számol be. Ugyanebben az évben Tbilisziben, Grúziában is megjelenik az Idegenek című regény az ottani Siesta kiadónál, és ilyen módon a 2010-ben szintén ugyanitt megjelent A születésnap című regénye után Petőcz már a második könyvét adja ki ebben a távoli országban.
2013 májusában részt vett a “Biennale International des poetes en Val-de-Marne” elnevezésű fesztiválon, Franciaországban és franciául mutatta be a verseit. 2013 júniusától két hónapot töltött a Villa Yourcenar alkotóházban, és az Alkotóház művészeti életében vett részt.
2015 március hónapban a brüsszeli Passa Porta irodalmi szervezet ösztöndíjasaként egy hónapot töltött Brüsszelben, a Passa Porta vendéglakásában, és új regényén dolgozott.
2018 tavaszán meghívottként vett részt a “Poezia La Iasi” nemzetközi költészeti fesztiválon.