Tárgyak lírai emlékezete – szimpózium
2020. július 31-én a hatvan éves Hodossy Gyula irodalmi munkásságának elemzése volt a szimpózium fő témája, aki a műfaji-eszközhasználati különlegességeit tekintve nemzedéke egyik legsajátosabb útját járó kísérletezője, aki – még a posztmodern fényében is – az irodalom s a nyelv eddig kihasználatlan-feltáratlan lehetőségei felé kereste és keresi több évtizedes eltökéltséggel az utat. 1983-tól az Iródia mozgalom (pályakezdő irodalmárok mozgalma) szervezője, a Lilium Aurum könyvkiadó és a Katedra Alapítvány igazgatója, a Szlovákiai magyar Írók Társasága elnöke. A szimpózium a több mint négy évtizede íróként, költőként, irodalomszervezőként ismert és elismert Hodossy Gyula munkásságát pályatársai, barátai méltatták.
Liszka József méltatásában kitért arra az időszakra, amikor Hodossy Gyula szervezni kezdte az „együttgondolkodás iskolájaként” meghirdetett és elhíresült Iródiát, s ezzel az irodalommal, képzőművészettel, tudománnyal kacérkodó fiatalok révén az álmos és poros kisalföldi városka (Érsekújvár) egyszeriben kinyílt és az irodalom, képzőművészet (és tudomány) színe-java kezdett ott felbukkanni előadások, fesztiválok, zárt körű beszélgetések, majd Szlovákia-szerte kihelyezett találkozók keretében. Liszka József megemlítette, hogy az Iródia Füzeteknek összesen 17 száma lejelent meg, illetve 18, hiszen a legutolsó, éppen egy néprajzi összeállítás,[3] Néprajzi Füzet címen a komáromi Duna Menti Múzeum kiadásában (azon már nem szerepelhetett az Iródia védjegy, de mintha a belső szövegekben benn maradt volt). Az Iródia-mozgalomban részt vettek többek között: Angyal Béla, Bettes István, Bolemant László, Csanda Gábor, Csáky Pál, Écsi Gyöngyi, Farnbauer Gábor, Fellinger Károly, Hizsnyai Zoltán, Hogya György, Juhász R. József, Krausz Tivadar, Cs. Liszka Györgyi, Mészáros Ottó, Z. Németh István, Ravasz József, Simon Attila, A. Szabó László, Szászi Zoltán, Talamon Alfonz, N. Tóth Anikó, Tóth Károly. Afféle tútorokként rendszeresen jelen volt Balla Kálmán, Grendel Lajos, Tóth László, Turczel Lajos, Zalabai Zsigmond is. Szó esett arról a fontos munkáról is, amit a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökeként végez, benne irodalomszervezéssel, a Szlovákiai magyar szép irodalom lassan két évtizedes megjelentetésével, az Opus folyóiratról is szó esett, aminek mind ez idáig legalább 68 száma látott napvilágot.
Egy alapítványi törvénnyel adminisztratív módon lehetetlenné akarták tenni (részben sikerült is nekik) egy sor hazai magyar kisalapítvány létét. Volt viszont kiskapu, amit Tóth Károly és Hodossy Gyula észrevett, s alapítványok (jelesen a Katedra és a Fórum Alapítvány) társulásával, 1996-ban létrehozták az akkor még Fórum Társadalomtudományi Intézetet. Azóta Fórum Kisebbségkutató Intézetként működik, a szlovákiai magyar tudományosság megkerülhetetlen institúciójává nőve ki magát.
