Kategória: Megemlékezés

Április 12-én, pénteken, a pozsonyi krematóriumban elbúcsúztattuk a 94. életévében elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas írót. A szertartáson a család nevében búcsúbeszédet mondott lánya, Marianna, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága nevében Nagy Erika, az SZMÍT titkára, aki egyben felolvasta hű barátjának, Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költőnek a nekrológját is. A Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozata képviseletében Vári Fábián László tagozatvezető búcsúbeszédét Tóth László József Attila-díjas költő olvasta fel. (Görföl Jenő felvételei) Duba Marianna Nagy Erika Tóth László "Érdekes, hogy nem emlékszem, mikor találkoztunk, ismerkedtünk meg személyesen is a most elhunyttal, csak azt tudom, hogy a Duba Gyula név számomra hosszú ideig pszeudonimnak tűnt: úgy gondoltam, egy idősebb, tapasztalt író ír ilyen álnéven. 1962-ben kerültem a Hét című képes hetilap szerkesztőségébe, ott találkozhattunk és barátkozhattunk össze, egy egész életre, mert a Hét után…

Életének 94. évében elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas író, aki nemcsak a második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb s meghatározó személyisége volt, hanem a kortárs magyar irodalomnak, epikának is egyik jelentős alkotója. Pályáját az 1950-es évek második felében, humoristaként, remek irodalmi paródiák szerzőjeként kezdte, s az intellektusnak az állandó készenléte és vibrálása, nyitottsága és fogékonysága a világ új és új dolgaira, jelenségeire, s nem utolsósorban rendszerező hajlama, kiváló kritikai érzéke mindvégig jellemző maradt rá. Szinte mindenhez hozzá tudta tenni a maga személyiségét, mindenről a személyes érintettség őszinteségével nyilatkozott, ami látóterébe, a tolla alá került. Duba Gyula írói működése alatt számos emberi tapasztalatnak és létélménynek tudott hiteles és mérvadó megfogalmazója lenni. Munkásságát számos díjjal, kitüntetéssel jutalmazták: többek között négyszer kapott Madách-díjat, elnyerte a Szlovákiai Írók Szövetsége Nemzetiségi Díját, a Szlovákiai…

2024. március 13-án, méltósággal viselt betegség után, életének 86. évében, elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas író, a Helikon alapító főszerkesztője.Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron, majd a család 1940-ben Zilahra költözött, a szilágysági kisváros világa meghatározó élménye maradt. Jogi végzettséggel a háta mögött jelentette meg első írásait az Utunkban, melynek később munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese lett. 1990-től a Helikon néven újjáalakuló irodalmi folyóirat főszerkesztője. Első novelláskötete, a Sorskovács 1964-ben, első regénye, az Üllő, dobszó, harang 1969-ben látott napvilágot. Az évtizedek során a magyar irodalom olyan remekműveit tette le az asztalra, mint a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót és a Hollóidő, utolsó regénye, a Messze túl a láthatáron 2020-ban jelent meg.

72 éves korábban elhunyt Oros László helytörténész, az SZMÍT oszlopos tagja.Felsőszeliben, a Bibliotheca Pro Patria közel kilencezer, nagyrészt dedikált könyveket, értékes kéziratokat, dokumentumokat, leveleket, (cseh)szlovákiai magyar kiadványokat tartalmazó magángyűjtemény alapítója, gondozója volt. Az alezredesi rangban nyugalmazott hadmérnök elsősorban a hazai magyar nyelvű kiadványokat gyűjtötte be 1918-tól napjainkig. Önálló kötetei: Felsőszeli – Oros László könyvgyűjteménye, Komárom, 20002-3. A Felsőszeli ágostai hitvallású evangélikus egyház története,Piliscsaba, 2011 (szlovákul 2014)Felsőszeli és az Endreffyek, Budapest, 2015Irodalmunk emlékei – A felsőszeli Bibliotheca Pro Patria könyvtártörténete, Pilisvörösvár, 2016Irodalmunk emlékei II. – Válogatás a felsőszeli Bibliotheca Pro Patriakönyvtár gyűjteményéből, Pilisvörösvár–Felsőszeli, 2018Leskó Mihály – Adalékok a felsőszeli ágostai hitvallású evangélikuslelkész, Pozsony megye esperesének életéhez és a protestáns pátenstörténetéhez, Pilisvörösvár-Felsőszeli, 2019Oros László könyvgyűjteménye Felsőszeli 2019, Komárom 2019 Oros László temetése 2024. február 24-én lesz Felsőszeli temetőjében, 13. 00 órakor

Október 25-én, életének 86. évében elhunyt F. Kováts Piroska szerkesztő, műfordító. F. Kováts Piroska 1938. augusztus 28-án született Budapesten. 1974-től nyugdíjazásáig, vagyis 1992-ig a Madách Könyvkiadóban dolgozott szerkesztőként, majd vezető szerkesztőként. A kiadóban kezdődött műfordítói pályája is. F. Kováts Piroska fordításában olvasható magyarul többek között Dominik Tatarka Reverendás köztársaság, című munkája,Václav Kaplický Boszorkányégetés, Dušan Šimko Esterházy lakája című regénye, Gabriel Viktor 1848–1849 legendája a szlovák történetírásban című műve, vagy a Levélbe öltözik a fa címmel megjelent, középkori cseh szerelmes verseket tartalmazó antológia.Dušan Šimko Esterházy lakája című regénye és Kassai maraton című novelláskötete. A születésnapja alkalmából az Előretolt Helyőrség irodalmi mellékletben megjelent interjúban így nyilatkozott azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy: Egykori munkatársa, Tőzsér Árpád egy korábbi születésnapi köszöntőjében úgy emlékezett, fiatalkorában egyik megkülönböztető jegye volt félelmetes memóriája.: "Tőzsér Árpád évfolyamtársam volt…

Október 11-én vettek végső búcsút a szótárkészítő, szótárszerkesztő, műfordító és szakíró Chrenka (Gottgeisel) Edittől a pozsony-lamacsi krematóriumban. Chrenka Edit Érsekújvárott született 1936. május 9-én. A gimnáziumban érettségizett 1954-ben, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett 1959-ben. Tanulmányai után nyugdíjba vonulásáig (1993) a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó szerkesztője volt. Pozsony magyar és szlovák közönsége szótárszerkesztő-ként és műfordítóként ismerhette megy. Több szlovák–magyar szótár készítője, számos díj és elismerés tulajdonosa, Érsekújvár díszpolgára. Chrenka Edit 2014-ben kapta meg a Turczel Lajos-díjat a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) Tudományos és Ismereätterjesztő Irodalmi Szekciójától. A díjazott azon a tudományos konferencián vehette át az elismerést, amelynek központi témája a szótárírás volt. Nyugodjék békében! Chrenka Editnek Görözdi Judit gratulál a Turczel-díj átadásakor...

Október 13-án reggel Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatójának és Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármesterének megnyitó beszéde után megkezdődött a "Harminc évvel öregebbek" című, XXI. Nemzetközi Vámbéry Konferencia Dunaszerdahelyen, a Thermalpark Hotel konferencia termében. Hodossy Gyula és Hájos Zoltán A konferenciát Dunaszerdahely egyik legnagyobb személyisége, Vámbéry Ármin egykori Kelet-kutató, turkológus professzor emlékére a Vámbéry Polgári Társulás szervezi évről évre. Az első ülésszak után, délután két órakor megkoszorúzták Vámbéry Ármin szobrát a  nemzetközi konferencián résztvevő elismert, gazdag szaktudással rendelkező személyiségekis. A megemlékezés köszorúját elhelyezte  Karaffa Attila, Dunaszerdahely alpolgármestere,  a  Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke Dobrovits Mihály és  Madaras László régészprofesszor, Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatója és Keller László orientalista, turkológus, Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum igazgatója és Csicsay Bernadett, a Vámbéry Gimnázium igazgatóhelyettese. Keller László és Hodossy Gyula A szobornál…